A nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-portfólió elemzését bemutató háttérbeszélgetésen az MNB igazgatója hozzátette: ehhez nagyobb aktivitás szükséges az ügyfelek és a bankok részéről is. A tanulmány szerint mivel a 90 napon túli késedelmes, nemteljesítő jelzáloghitelek a teljes jelzáloghitel-portfólió negyedét, mintegy 1100 milliárd forintot tesznek ki, az egyik legfontosabb pénzügyi stabilitási és társadalmi kockázatot jelentik Magyarországon.
Fábián Gergely elmondta: leginkább a túlzott eladósodottság akadályozza a jelzáloghitel-állomány csökkenését, az adósok több mint 80 százalékának magasabb a jelenlegi teljes tartozása a kezdeti hitelösszeghez képest, vagy jövedelméhez képest túl magas a törlesztőrészlete.
A nemteljesítő szerződések 55 százalékát már felmondták, ami a végrehajtás előszobája – ismertette. A még élő, nemteljesítő hitelek kétharmada tartós, egy éven túli késedelemben van, 39 százalékuknál már két éven túli a késedelem – mondta. Az átlagos hátralévő futamidő 12-13 év, 5,4-6,4 százalékos kamat mellett, ami havi 48–52 ezer forint törlesztőrészlet átlagosan – jegyezte meg.
Korlátja lehet az átstrukturálásnak, például a futamidő hosszabbításának MNB igazgatója szerint, hogy a nemteljesítő hiteladósok csaknem fele 45 év feletti, ötödük nyugdíjas lesz a hitelügylet lejártakor. További problémát jelent, mondta, hogy sok esetben kérdéses az ingatlanfedezet értéke és értékesíthetősége. A jelzáloghitel-adósok nagy része, 70 százaléka kisebb városokban, községekben él, ahol korlátozottabbak az ingatlanok értékesíthetőségi lehetőségei.
A tanulmányból kiderült az is, hogy az adósság rendezése a fedezeti ingatlan értékesítésével és kisebb lakásba költözés nem feltétlen járható út, mivel az ingatlanok nagy részének átlagos értéke már most is 10 millió forint alatti.
A tanulmány készítése során vizsgálták az adósok jövedelmi helyzetét is. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott adatok alapján anonim módon összekötötték a bevallott személyi jövedelemadó (szja) adatokat a jelzáloghitel-tartozásokkal. Kiderült, hogy a teljes nemteljesítő állomány 38 százalékának nincs bevallott jövedelme – mondta Fábián Gergely. Az adósok 62 százalékának van ugyan rendszeres jövedelme, azonban 43 százalékuknak túl nagy az adóssága a jövedelméhez képest – tette hozzá.
Az összevetés rávilágított arra is, hogy az adósok 19 százalékának van az adósság rendezésére alkalmas összegű jövedelme, több mint felük azonban nem törleszt – ismertette. Árnyalja a képet a tanulmány készítői szerint, hogy Magyarországon az szja-bevallás nem ad teljes képet a jövedelmi helyzetről, mivel nem szerepel benne a külföldről származó jövedelem vagy a feketemunka.
Az MNB igazgatója beszámolt arról is, hogy a tanulmányt megelőző adatfelvétel során kérdőíves felmérést, fókuszcsoportos interjúkat is készítettek az adósokkal, valamint szakmai mélyinterjúkat a bankokkal. Ebből kiderült, hogy az adósok többsége tudatában van annak, hogy elveszítheti az ingatlant, azonban sokan ezt nem élik meg reális fenyegetésként – mondta. A megkérdezettek 15 százaléka kategorikusan elutasított minden megoldási javaslatot, az adósok többsége egy újabb adósmentő csomagban bízik, és az eddigieket jellemzően nehezen átláthatónak tartja – mondta Fábián Gergely.
Az MNB igazgatója pozitívumként említette, hogy az adósok tisztában vannak az egyéni felelősségükkel, vélekedésük szerint a megoldást a bankokkal közösen kell megtalálni, azonban a megkérdezettek fele nem bízik a bankjában.
