Egyszerre háromszáz kéményseprő felmondását helyezi ügyvédi letétbe a Liga Szakszervezetekhez tartozó Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) jövő kedden, mert a szervezet szerint a kormányzat lehetetlen helyzetbe hozta a szakágat. Vámos Csaba, a KOSZ elnöke lapunknak elmondta: a kormányzat már tavasz óta lebegteti az új úgynevezett kéményseprőtörvény elfogadását, s ezzel az egész ágazatot létbizonytalanságban tartja. A kéményseprő vállalkozások ugyanis nem tudják, hogy mi lesz a sorsuk, folytathatják-e a tevékenységüket, vagy a kormányzat államosítja az iparágat. A szakszervezeti vezető szerint valamiképpen rövid időn belül pontot kell tenni az ügy végére, mert a szakág helyzete már tarthatatlan. A szektor ellehetetlenülése miatt a szakemberek fele már elhagyta a pályát. Ha a döntéshozók nem cselekszenek még karácsony előtt, a kéményseprők felmondása az év utolsó hónapjában egy időben lép majd életbe.
Az eredeti tervek szerint még tavasszal megszületett volna az új jogszabály, amely ősztől a katasztrófavédelemhez „csoportosította” volna át a kéménytisztítási feladatokat a kéményseprőktől. A parlament előtt fekvő törvénytervezet elfogadását azonban – amely már márciusban túljutott az általános vitán – elhalasztották. A végszavazást szeptemberre ígérte a nagyobbik kormánypárt, de ez máig sem történt meg. A módosított változatban már az szerepel, hogy január elejétől kapja meg új feladatát a katasztrófavédelem. Ez azonban szintén lehetetlen, mivel a kéményseprőknek az önkormányzatokkal kötött, jobbára öt-tíz éves futamidejű megállapodások szerint legalább féléves felmondási idő jár. Így ha most elfogadná a parlament a törvénytervezet, és az önkormányzatok szerződésbontásra kényszerülnének, akkor is csak jövő tavasszal járna le a féléves felmondási idő.
A törvénytervezet eredeti változata novembertől ingyenessé tette volna a háztartások kéményeinek tisztítását. Így a költségeket a jövőben az ügyfelek helyett az adózók állták volna. Vagyis azok is fizetnék a seprési költségeket, akiknek nincs kéményük. A kéményseprés beígért ingyenessé tétele, amely egyelőre mégsem történik meg, évente az átlagfogyasztóknak mindössze 1500-2000 forint megtakarítást hozna. Ugyanakkor vannak olyan háztartások – állítják a szakértők –, amelyek a 2013-as első rezsicsökkentési hullám óta a seprési díjon összesen csupán 260 forint körüli összeget spóroltak meg. Vagyis a lakosság számára minimális kiadásmérséklődéssel járna az összesen 1500 főt foglalkoztató kéményseprési ágazat átalakítása, miközben az átállás költsége a szakmai becslések szerint elérheti a nyolc-kilenc milliárd forintot. Jelenleg a kéményseprőszakmában azért teljes a bizonytalanság, mert a vállalkozók nem tudják, hogy meddig folytathatják a tevékenységüket a lakossági piacon, az önkormányzatok mikor mondják fel a velük kötött szerződéseket, és az ügyfeleiket milyen szervezet vagy cég veszi majd át. Egyelőre a vállalkozók arra számítanak, hogy januártól is folytathatják a munkájukat.
