Idén jóval több bort adtak el külföldön a magyar borászok, mint tavaly. Az első fél évben 349 ezer hektoliter bort exportáltak, 5,2 százalékkal többet, mint tavaly januártól júniusig. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint ez értékben 40 millió eurót – azaz mintegy 12 milliárd forintot – tett ki, ami 9,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az értékesítés literenkénti átlagára a fenti időszakban 3,8 százalékkal, 1,11 euróról 1,15 euróra nőtt. A legnagyobb exportpiac Németország és Csehország mellett az Egyesült Királyság, Szlovákia és Lengyelország volt ebben az időszakban. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) adatai alapján a múlt évben a borkivitel 90 százaléka irányult az európai uniós országokba. Európán kívül a legtöbb magyar bort Kínában vették, ahová a kivitel mennyisége éves szinten 10 százalékkal, mintegy 100 ezer literrel nőtt. Tavaly különben a palackos borok exportja csaknem 50 százalékkal nőtt, miközben a hordós kiszerelésé csökkent.
A külföldi piacok nagyon fontosak – az Egyesült Királyságba, Németországba, Lengyelországba és a skandináv piacokra jelentősen lehetne is növelni a kivitelt – ám a magyar bor legfontosabb piaca Magyarország – mondta lapunknak Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta ugyanakkor: fontos, hogy olyan borokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek termelésében versenyelőnyünk van, és nem csak a magyar piacon. Ehhez „kelendő termék” szükséges, az ágazat jövedelmezősége ugyanis a piactól függ – magyarázta a helyettes államtitkár. Felidézte, hogy míg a borok nemzetközi átlagára 2,62 euró volt 2013-ban, a hazai borok exportátlagára 1 euró körül alakult. Fontos cél tehát az ágazat hatékonyságának javítása is, azaz hogy a borászatok egységnyi erőforrás befektetésével nagyobb értéket állítsanak elő, s ezt a piacon is sikerüljön érvényesíteni. Ezért sokat kell tenni – mondta. Úgy véli, érdemes előtérbe állítani az illatos fajtákat, a kékfrankost és a nagy fehérborokat – a hárslevelűt, az olaszrizlinget és a furmintot –, nem beszélve persze a rozékról és a kékfrankosalapú házasításokról (például a bikavérről).
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazatnak új irányt szab majd a szőlészet-borászatnak a remények szerint idén elkészülő stratégiája. Ennek megvalósulását pedig a borászati beruházásokra a következő öt évben rendelkezésre álló 20 milliárd forint is segíti. A stratégia biztos alapokon áll majd, mivel a HNT készíti az FM együttműködésével – hangsúlyozta. A borászatok hatékony működésén túl a cél még a magas szintű szakigazgatás és a jól működő közösségi bormarketing is. Az ágazat adminisztrációs terheinek csökkentése ugyanakkor nem kevesebb adat szolgáltatását jelenti majd, hanem az adatok hatékonyabb elrendezését, illetve az adatszolgáltatás jobb megszervezését – fejtette ki Gál Péter. Ennek érdekében történtek is már lépések, például 2016 áprilisától a származási bizonyítványokat elektronikusan is lehet majd igényelni és átvenni. Legkorábban jövő év augusztusában van realitása annak, hogy a kisüzemi bortermelőkre vonatkozó európai uniós szabály alkalmazásával a borászatok 90-95 százaléka kikerüljön a jövedéki körből.
