„A 21. századi Európa ipari termelésének egyik sajátossága, hogy a gyárak szinte semmilyen raktárkészlettel nem rendelkeznek, se az alapanyagok, se a késztermékek tekintetében. Ezért hatalmas árukészleteket szükséges állandó jelleggel és megfelelő időre megmozgatni a termelési egységek folyamatos ellátása érdekében mind közúton, mind vasúton és vízen egyaránt. A tömeges népvándorlás iránya viszont sok esetben érinti ennek a hatalmas, mozgó árukészletnek az útvonalát” – írják szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben.
A szállítmányozó cégek a népvándorlás miatt kialakult akadályok következtében arra kényszerülnek, hogy kisebb-nagyobb kitérők beiktatásával juttassák el az árukat a rendeltetési helyükre, ami viszont növeli a szállítás költségét és időtartamát, másrészt rontja a menetrendszerűséget. Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszabb ideig tartó szállítás a termék drágulásához vezethet, ami pedig hosszabb távon komoly ellátási zavarokat okozhat egyes nagy termelővállalatoknál. Mint mondta, az ellátási zavarok pedig termeléskiesést okozhatnak, ami az árbevétel és az adóbefizetések csökkenését eredményezheti. Ennek rövid távú hatásait viszonylag hamar meg fogják érezni az érintett országok.
A szervezet a népvándorlási hullám komoly biztonsági kockázataira is felhívta a figyelmet. Mint közleményükben kifejtik: amennyiben az érintett országok nem kezelik megfelelően a bevándorlás során érkezett tömegeket, úgy előbb-utóbb megjelenhetnek a logisztikai járművek és bázisok ellen elkövetett élelmiszer- vagy egyéb haszonszerzéscélú támadások is.
Az MLSZKSZ a kialakult helyzet tekintetében támogatja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) azon kezdeményezését, hogy a közúti fuvarozók támogatást kapjanak az Európai Uniótól a népvándorlással összefüggő fuvarozási akadályoztatásukból eredő bevételeik kiesésére. A szövetség ugyanakkor azt javasolja, hogy a támogatottak körét terjesszék ki a vasúti árufuvarozás szereplőire is. „Amennyiben a jelenlegi helyzet hosszú távon fennmarad, nem a támogatás a megfelelő megoldás” – véli Fülöp Zsolt, aki szerint ki kellene dolgozni egy európai szintű vészhelyzeti forgatókönyvet, amely biztosítja a schengeni határokon belül az áruk szabad áramlását.
