Szerdán kiadott pénzügyi stabilitási jelentésében a valutaalap szakértői rámutattak: példátlan kihívást jelent a kínai hatóságok számára, hogy elérjék céljukat, azaz áttérjenek az új növekedési modellre és a piaci törvényekre alapozott pénzügyi rendszerre, csökkentve ezáltal az előző rendszerből örökölt sebezhetőségeket.
A pekingi kormány a nagy infrastrukturális beruházások és a kis hozzáadott értékkel bíró feldolgozóipari termékek exportja által fűtött erős növekedés útjáról a belső fogyasztás és a szolgáltatások által vezérelt, mérsékeltebb ütemű növekedést eredményező pályára akarja átállítani a gazdaságot. Erről bővebben magyar szakértők is beszéltek hétfő este, itt elolvashatja beszámolónkat.
Zajlik Kína „nyugati nyitása”, ám az ország mindezt nem puszta altruizmusból, hanem saját, jól felfogott érdekéből fakadóan kezdeményezte. Az együttműködésben hazánk is szerepet kaphat – írja véleménycikkében Matura Tamás Kína-kutató.
Az IMF arra is felhívta a figyelmet jelentésében, hogy a kínai bankoknak meg kell küzdeniük a hitelállomány romlásával is. A legrosszabb forgatókönyv esetén növekedhetnek a vállalati csődök, ami kiélezi a pénzügyi feszültségeket, és kedvezőtlenül hat az amúgy is lassuló növekedésre. A valutaalap általában véve is nyugtalanságának adott hangot a feltörekvő országok eladósodottságának hirtelen megemelkedése és annak az államháztartásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt.
A bankok biztonsági hálója kevésbé erős, éppen egy olyan pillanatban, amikor a kétes kintlévőségek emelkedni kezdtek a vállalatok nyereségének csökkenése és cselekvő vagyona minőségének romlása miatt. Ez azt eredményezi, hogy fokozódhat az egyes országokra nehezedő nyomás, ha kénytelenek lesznek magukra vállalni a bajba jutott bankok megsegítésével járó veszteségeket – mutattak rá az IMF szakértői.
