Mi kerül a magyar mézbe?

Brüsszelben tennének keresztbe az unióba ömlő kínai hamisítványoknak a méhészek.

– Emlékezetes a 2004-es brüsszeli méhészdemonstráció, amit szintén ön szervezett. A kínai mézimport nem kis problémát okoz az uniós piacon. Miért most tartják időszerűnek a megmozdulást?
– Akkor, 2004-ben a probléma még nem volt olyan égető, mint most. A rossz években nem volt mit eladni, most pedig végre jó termés van. Azaz: az időjárás jóvoltából az idén több a méz, nagyobb a piaci nyomás, az exportra szánt mennyiség értékesítését ugyanakkor éppen az EU piacaira a Kínából növekvő mennyiségben érkező, bizonytalan eredetű méz veszélyezteti, ami nagy problémává vált. Évente 15-20 ezer tonna magyar mézet exportálunk, nagyobb részét az uniós országokba, ez mintegy 70 millió eurós, azaz 21-22 milliárd forintos árbevételt jelent. A méhészeti ágazat továbbá 15 ezer családnak ad megélhetést. A demonstrációt tehát azért nem akartuk tovább halogatni, mert el kell adni az idei termést. A termés egyharmada a karácsony előtti időszakban, november–december hónapban fogy el. Nem utolsósorban pedig jó tíz éve a labortechnika még nem volt annyira fejlett, mint napjainkban. Bízunk tehát abban, hogy a tények sikerre viszik az ügyünket.

– Mit szeretnének elérni?
– A demonstráció szervezése még csak elkezdődött, de máris több országból jelezték csatlakozási szándékukat a méhészek, eddig főleg a románok és a szlovákok. Követeljük majd a kínai importméz mintáinak azonnali, minden összetevőre kiterjedő laboratóriumi vizsgálatát. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a kötelező vizsgálatok csupán a minták néhány paraméterére terjednek ki, pedig szélesebb körű elemzés során a hamis tételek már lelepleződnének. Szeretnénk elérni az importmézre vonatkozó jelölési szabályok pontosítását is. Szűnjön meg a mostani helyzet, hogy az EU nem teszi kötelezővé egyes tételeken a pontos eredet feltüntetését. A jelenlegi szabályozás ugyanis – ahogy erről beszéltem – lehetőséget ad a fogyasztók megtévesztésére. Lényegében megfosztja a vásárlót attól, hogy választhasson a hamis és a valódi között.

– A demonstrációt a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület szervezi, amelynek méhészként ön is tagja. Emellett az Aranynektár Kft. vezetője is.
– Elsősorban méhésznek tartom magam, és csak másodsorban mézcsomagolónak. Két társammal együtt Magyarország – de lehet, hogy Európa – legnagyobb méhészete a miénk. Ugyanakkor mézcsomagolóként is meg szeretnék élni úgy, hogy olyan mézet töltök az üvegekbe, amelyről tiszta szívvel tudom mondani, hogy eredeti, jó minőségű termékről van szó. Ennélfogva mi nemzetközi kereskedelemből nem, csak termelőktől veszünk mézet. Amikor például narancsmézre van szükségem, elmegyek a spanyol termelőhöz, és tőle veszem meg. Ez persze drágább, és nem a magyar piacon fogy el, nálunk sokszor még az akácméz árát is sokallják. A rendszerváltás idején 50-50 százalékban fogyott az akác-, illetve a virágméz. Most 10 százalék alatti az akác aránya.