Mi kerül a magyar mézbe?

Brüsszelben tennének keresztbe az unióba ömlő kínai hamisítványoknak a méhészek.

– A mostani állás szerint tüntetni fognak az Európai Bizottság brüsszeli székháza előtt. Miért, illetve mi ellenében tüntetnek majd?
– Figyelmeztetni szeretnénk a fogyasztókat arra, hogy nem mind méz, ami annak látszik, s elérni, hogy a valódi mézre ne csak szakértői vizsgálatok útján lehessen ráismerni, hanem a címkéje már garantálja is ezt a vásárlók számára. A „mézbiznisz” ugyanis egy óriási méretű csalás valójában, s mi laboratóriumi mérésekkel alátámasztva több tízezer tonna hamis méz uniós importjáról rántjuk le a leplet. Hivatalos vizsgálatok bizonyítják ugyanis, hogy a Kínából az uniós országokba irányuló olcsó áru nagyobb hányada ipari hamisítvány. Ez a hamis méz az egészségre ugyan nem ártalmas, de a fogyasztók megtévesztésével rontja a jó minőségű, valódi méz előállítóinak piaci pozícióit, és veszélyezteti a méhészek megélhetését. A kínai méz Spanyolországból már ki is szorította az ott honos mézet, Romániában is alig van már hazai méz az üzletek polcain.

– Korábban már volt uniós importstop a kínai mézre. Most mégis dübörög a behozatal?
– Míg két évvel ezelőtt 90 százalék arányban magyar méz volt az üvegekben a címkén található felirat szerint, ma már az EU-ba érkező importméz körülbelül 50 százaléka, az idén 70 ezer tonna származhat Kínából. Volt, amikor a kínai mézet kitiltották az uniós piacról, mert tele volt mérgekkel – lett is ebből botrány 2002-ben – aztán mégis visszaengedték. A kereskedőláncok azonban sokáig nem kértek belőle, mert problémás terméknek tartották, nagyon megütötték már vele a bokájukat. Csakhogy a kínai méz majdnem felébe kerül az európainak, ami óriási árelőnyt jelent. Ez az árelőny pedig nagy motiváció az üzleti élet szereplői körül azoknak, akik ezért lehajolnak. Ehhez a fogyasztók nem megfelelő tájékoztatása is hozzájárul. A címkéről ugyanis jelenleg nem derül ki, milyen eredetű méz van a csomagolásban, csak az, hogy keverék a termék, azaz EU-n belüli és kívüli alapanyag is van benne. Tehát még az sem derül ki, hogy kínai-e az EU-n kívüli! Keverék méznél ugyanis nem kötelező megadni az eredetet. Persze mindenki tudja, hogy az importmézek közül a kínai a legolcsóbb.

– Emlékezetes a 2004-es brüsszeli méhészdemonstráció, amit szintén ön szervezett. A kínai mézimport nem kis problémát okoz az uniós piacon. Miért most tartják időszerűnek a megmozdulást?
– Akkor, 2004-ben a probléma még nem volt olyan égető, mint most. A rossz években nem volt mit eladni, most pedig végre jó termés van. Azaz: az időjárás jóvoltából az idén több a méz, nagyobb a piaci nyomás, az exportra szánt mennyiség értékesítését ugyanakkor éppen az EU piacaira a Kínából növekvő mennyiségben érkező, bizonytalan eredetű méz veszélyezteti, ami nagy problémává vált. Évente 15-20 ezer tonna magyar mézet exportálunk, nagyobb részét az uniós országokba, ez mintegy 70 millió eurós, azaz 21-22 milliárd forintos árbevételt jelent. A méhészeti ágazat továbbá 15 ezer családnak ad megélhetést. A demonstrációt tehát azért nem akartuk tovább halogatni, mert el kell adni az idei termést. A termés egyharmada a karácsony előtti időszakban, november–december hónapban fogy el. Nem utolsósorban pedig jó tíz éve a labortechnika még nem volt annyira fejlett, mint napjainkban. Bízunk tehát abban, hogy a tények sikerre viszik az ügyünket.

– Mit szeretnének elérni?
– A demonstráció szervezése még csak elkezdődött, de máris több országból jelezték csatlakozási szándékukat a méhészek, eddig főleg a románok és a szlovákok. Követeljük majd a kínai importméz mintáinak azonnali, minden összetevőre kiterjedő laboratóriumi vizsgálatát. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a kötelező vizsgálatok csupán a minták néhány paraméterére terjednek ki, pedig szélesebb körű elemzés során a hamis tételek már lelepleződnének. Szeretnénk elérni az importmézre vonatkozó jelölési szabályok pontosítását is. Szűnjön meg a mostani helyzet, hogy az EU nem teszi kötelezővé egyes tételeken a pontos eredet feltüntetését. A jelenlegi szabályozás ugyanis – ahogy erről beszéltem – lehetőséget ad a fogyasztók megtévesztésére. Lényegében megfosztja a vásárlót attól, hogy választhasson a hamis és a valódi között.

– A demonstrációt a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület szervezi, amelynek méhészként ön is tagja. Emellett az Aranynektár Kft. vezetője is.
– Elsősorban méhésznek tartom magam, és csak másodsorban mézcsomagolónak. Két társammal együtt Magyarország – de lehet, hogy Európa – legnagyobb méhészete a miénk. Ugyanakkor mézcsomagolóként is meg szeretnék élni úgy, hogy olyan mézet töltök az üvegekbe, amelyről tiszta szívvel tudom mondani, hogy eredeti, jó minőségű termékről van szó. Ennélfogva mi nemzetközi kereskedelemből nem, csak termelőktől veszünk mézet. Amikor például narancsmézre van szükségem, elmegyek a spanyol termelőhöz, és tőle veszem meg. Ez persze drágább, és nem a magyar piacon fogy el, nálunk sokszor még az akácméz árát is sokallják. A rendszerváltás idején 50-50 százalékban fogyott az akác-, illetve a virágméz. Most 10 százalék alatti az akác aránya.