Nacsa Lőrinc: A mi jövőképünkben nemzetünk megerősítése szerepel, Magyar Péterében pedig csak saját maga

Magyar Péter olyan, mint az agresszív kisgyerek a játszótéren: a mások által gondosan, hosszú órák alatt felépített homokvárat két másodperc alatt felrúgná – mutatott rá lapunknak Nacsa Lőrinc. A nemzetpolitkáért felelős államtitkár szerint a jövő évi választásokon két lehetőség közül választhatunk: a kormány megmarad és folytathatja az eddig képviselt nemzetpolitikát, vagy a Magyar Péter vezette Tisza Párt Brüsszel elvárásait teljesítve leépíti azt, meggyengítik a magyarságot minden értelemben, a külhoni magyarok pedig másodrendű állampolgárok lesznek. Nacsa Lőrinc a 2026-os választások tétjén túl beszélt még többek között a kettős állampolgárság kérdéséről, a nyugat-európai, illetve tengerentúlon diaszpórában élő magyarságról és a kiélezett ukrán–magyar kapcsolatokról is.

Fotó: Ladóczki Balázs

– Hogy látja az elmúlt időszakot nemzetpolitikai szempontból?

– Szerintem jó úton vagyunk a veszélyek korában is, hogy a nemzet erősödjön, és mindent meg is teszünk ezért. Programjainkat tudtuk folytatni a nehéz időszak ellenére is. A kárpátaljai magyarokat továbbra is tudtuk segíteni a háborús helyzet ellenére, sőt kiemelten foglalkoztunk azzal, hogy a háborús konfliktusok, az ukrán kényszersorozás ügyében, és így tovább segítséget nyújtsunk. Azért szoktuk használni az erősödő nemzet kifejezést, mert az elmúlt 105 évet tekintve mind az anyaországi, mind a külhoni magyarság most van egyik legerősebb állapotában, annak ellenére, hogy válságok, kihívások vannak. Rengeteg nagy tervünk van a jövőre nézve is, hiszen a beváltott ígéretek, az elmúlt 15 év eredményei alapot adnak arra, hogy tovább tervezzük a jövőt a nemzetpolitika területén is.

– Idén is meghirdették a Határtalanul programot, amiről a kormány végül azt a döntést hozta, hogy minden érvényes pályázat nyertes lesz. Ez példa nélkülinek számít, miért jutottak erre a döntésre?

– Mert ez egy nagyon sikeres program. Azt célozza, hogy magyarországi diákok osztálykirándulásokon a saját osztályközösségükkel eljuthassanak a határon túli magyarlakta régiókba. Ez az elmúlt években azt eredményezte, hogy 600 ezer magyarországi diák jutott el külhoni magyarlakta területekre, ami egy óriási szám. Ez mind-mind a nemzet hálóját szőtte sűrűbbre, és eljutottunk odáig, hogy ma az egyetemisták és főiskolások 80 százaléka járt már a külhoni magyar régiókban. Így hozta meg a döntést a kormány, hogy minden érvényes pályázat nyer. Ráadásul pluszforrást is biztosított a Határtalanul pályázathoz, hiszen nem akarjuk, hogy bárki azért maradjon le ezekről az osztálykirándulásokról, mert elfogyott rá a forrás. A legtöbben tavaszra szervezik a kirándulásokat, de nagyon sokan vannak azok, akik már most ősszel indulhatnak.

Már egymillió-kétszázezer magyar ember vette föl a magyar állampolgárságot (Fotó: Ladóczki Balázs)

– A kormány nemzetpolitikájának egyik alappillérét jelenti, hogy biztosítják a külhoni magyaroknak a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét. Jelenleg mennyi kettős állampolgár van?

– Az egyszerűsített honosításra és a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadása óta egymillió-kétszázezer magyar ember vette föl a magyar állampolgárságot vagy szerezte vissza azt, így vált nemzettársunkból honfitársunkká.

– A szlovák kormánnyal jelenleg jónak mondható Magyarország viszonya. Hogy áll ott a kettős állampolgárság kérdése?

– A szlovák kormánnyal valóban egyre jobb a viszony, mert olyan alapvető kérdésekben, mint például az orosz–ukrán háborúban a béke fontossága, a migráció vagy a genderideológia elutasítása, egyetértünk. Ez a javuló és jó kapcsolat pedig alapot ad arra, hogy a szlovák nemzet is megértse, a magyarok értékes részei a közösségüknek. Látniuk kell, hogy a Magyar Szövetségnek – ami a legerősebb regionális, de országos jelentőségű párt – van üzenete a többségi társadalom számára is: erős közép-európai gazdasági és politikai együttműködés nélkül sokkal nehezebb helyzetbe kerülnek, és ezek azok a sarokpontok, ami alapján akár az érzékenyebb, kényesebb kérdéseket is föl lehet és föl is kell vetni.

Nacsa Lőrinctől tanácsot kérek Szlovákiában a diaszpórapolitika működésében (Fotó: Ladóczki Balázs)

– Történtek már olyan konkrét pozitív lépések a szlovák kormány részéről, amelyek az ottani magyar kisebbség helyzetét érintik?

– Júliusban jártam Pozsonyban, ahol a szlovák kormány számos tisztségviselőjével találkoztam. Egyrészt tisztelettel nézik a magyar diaszpórapolitikát és tanácsot kértek az ügyben, illetve a jó gyakorlatokat is megkérdezték, hogy a mi diaszpórapolitikánk hogy működik, mert ők is szeretnének ezzel foglalkozni. A kisebbségi kormánybiztossal is találkoztam, akivel a kisebbségi ügyeket vettük át. Azt reméljük ettől a kapcsolattól és a szlovák kormánytól is, hogy minden ügyben olyan döntések tudnak születni, amelyek a felvidéki magyar kisebbséget nem hátrányosan, hanem előnyösen érintik.

– Tervez a kormány a Nyugat-Európában, illetve a tengerentúlon élő magyarok identitását megerősítő programot indítani? Felmerült már az ötlet, hogy a második, illetve a harmadik generációs magyarok is igényelhessenek magyar állampolgárságot?

– Ez a lehetőség rendelkezésükre áll jelenleg is: az állampolgárság igénylését nagykövetségeken, konzulátusokon keresztül lehet elindítani. Mi a külhoni vagy a diaszpórában lévő magyar közösségeket erősen támogatjuk. A szocialista-liberális kormányzat 2010 előtt nem foglalkozott érdemben a magyar diaszpórával. 

A 2010-es kormányváltás után létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot és elindítottuk a Kőrösi Csoma Sándor programot, amellyel a magyar kormány Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra küldi ösztöndíjasait, hogy ott a magyar közösséget segítsék. 

Bevezettük az Erősödő diaszpóra programot is, amelynek pályázati rendszerén keresztül a legalapvetőbb igényeikre reagáltunk és segítjük őket. Éppen októberben tartjuk a diaszpóra tanács idei ülését, ahol újra a legfontosabb stratégiai kérdések is napirendre kerülnek. A diaszpóra közössége számíthat a magyar kormány támogatására.

– A háború a korábban reméltnél tovább tart. A kárpátaljai magyarokat is egyre több sérelem éri. Mennyire kiélezett jelenleg a magyar és az ukrán kormány közötti viszony?  

– Jelenleg nem jó a nemzetpolitikai együttműködés Ukrajnával. 2014–15 óta, amikor szisztematikusan elkezdték a kisebbségi jogokat csorbítani, ezen a területen is nagy vitáink vannak Ukrajnával. Támogattuk korábban a vízummentességet vagy más programokat, és a kárpátaljai magyar közösséget most is támogatjuk folyamatosan. Nekik a legfontosabb elérhető eredmény a béke lenne a nyugodt életükhöz Kárpátalján.

Az ukrán kényzsersorozásban meghalt kárpátaljai magyar, Sebestyén József temetési költségeit magára vállalta a magyar állam (Fotó: Ladóczki Balázs)

Ezek az esetek az Európa Tanács jelentéseiben is le vannak írva, mint ahogy például a kényszersorozásban agyonvert Sebestyén József ügye is. Az ukrán hatóságoktól az ügy teljes kivizsgálását kértük, illetve a nemzetközi közösségnek is jeleztük, hogy egy magyar, vagyis európai uniós állampolgár halt meg a brutális bánásmód miatt. Természetesen ott állunk a család mellett, ott vagyunk az idős szülők mellett, akik szintén kaptak támogatást.

Nemcsak a temetés költségét vállaltuk át, hanem a hamarosan elkészülő sírkőnek a költségét is, hiszen mellettük kell állnunk egy ilyen nehéz helyzetben.

De közben ott van a piros felkiáltójel, hogy ma Magyarországon vannak olyan pártok, amelyek azt gondolják, hogy egy ilyen állapotban lévő Ukrajnát fel kell venni feltételek nélkül az Európai Unióba. A Tisza Párt és a DK is azon az állásponton van, hogy ezek európai módon intézett dolgok. Nem emelték fel a szavukat, és továbbra is azt gondolják, hogy Ukrajnának az Európai Unióban lenne a helye.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint egy Magyar Péter vezette kormány az elmúlt 15 év eredményeit hetek vagy hónapok alatt leépítené (Fotó: Ladóczki Balázs)

– Augusztusban Marosvásárhelyen arról beszélt, hogy a közelgő választásokon a 2010-es nemzetpolitikai fordulat is mérlegre kerül, az utóbbi 15 évben megerősödött nemzeti összetartozás megóvása a tét. Mi alapján tette ezt az állítást?

– Teljesen világos, hogy a Tisza Párt egy brüsszeli párt, és az ottani, nem is igazán létező nemzetpolitikát képviseli. Brüsszelben az őshonos nemzeti kisebbség ügyét rendszeresen, évről évre lesöprik az asztalról. Nagy dolgok állnak még előttünk a nemzetpolitikában, és két lehetőség közül választhatunk: megmarad a nemzeti kormány és meg tudja valósítani azokat a nagy terveket a jövőre nézve, amik ott vannak a tarsolyban, vagy a felépített nemzetpolitikai intézményrendszert a Tisza Párt leépíti, a külhoni magyarok pedig másodrendű állampolgárok lesznek.

– Nagy port kavart az eset, amikor az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek ukrán nyelvtudásának fontosságáról beszélt egy európai parlamenti ülésen Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke és EP-delegációjának vezetője. A kárpátaljai magyarokat meg sem nevezve azt is fejtegette, hogy a nem ukrán anyanyelvű emberek csak így válhatnak a társadalom teljes jogú tagjaivá. Ön hogy látja ezt a kérdést?

– Mindent elmond a Tisza Pártról, hogy Tarr Zoltán ukrán kollégáinak még csak véletlenül sem nevezte meg a kárpátaljai magyarokat, és azon aggódik, hogy ott élő honfitársaink nem tanulnak meg rendesen ukránul. A magyar oktatás helyzete sem került szóba, de még azt sem volt hajlandó megkérdezni, Kárpátalján mikor állítják vissza az elvett nyelvi jogokat. Az érzéketlenség, az ukránpártiság netovábbja és a nemzeti gondolkodás teljes hiánya – ismét kaptunk egy kis ízelítőt abból, milyen nemzetpolitikára számíthatnának tőlük.

Nacsa Lőrinc szerint mindent elmond a Tisza Pártról, hogy Tarr Zoltán ukrán kollégáinak még csak véletlenül sem nevezte meg a kárpátaljai magyarokat (Fotó: Ladóczki Balázs)

–  Tehát ön szerint egy esetleges Tisza-kormány esetén irányváltás lenne a nemzetpolitikában?

–  Igen. Magyar Péter olyan, mint az agresszív kisgyerek a játszótéren: a mások által gondosan, hosszú órák alatt felépített homokvárat két másodperc alatt rúgja föl. Háromgyermekes szülő vagyok, pontosan tudom, egy homokvárat építeni sokkal-sokkal több időbe telik, mint azt szétrúgni. Megvan az a veszély, hogy egy 

Magyar Péter vezette brüsszeli bábkormány az elmúlt 15 év eredményeit hetek vagy hónapok alatt leépítené. 

Adóemelésekkel, megszorításokkal, egyházi, sport- és nemzetpolitikai programok megszüntetésével, Ukrajna uniós csatlakozásának támogatásával, vagy éppen a migrációs paktum és a háborúba lépés végrehajtásával – tudnánk ezt sorolni napestig. Az biztos, hogy a mi jövőképünkben nemzetünk megerősítése szerepel, Brüsszel bábjai számára végrehajtás, Magyar Péterében pedig legfőképp csak saját maga.

Borítókép: Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár (Fotó: Ladóczki Balázs)