Célértéken az eurózóna inflációja

Idehaza a forint erősödésével a forintban számított exportárak mérséklődni fognak. Az Eurostat a héten négy fontosabb adatot is közöl, köztük a szeptemberi inflációs mutatót.

Fotó: MTI/Lakatos Péter Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A Központi Statisztikai Hivatal a héten három adatot közöl: szerdán az augusztusi ipari termelőiár-adatokat és a szintén augusztusi termék-külkereskedelmi adatokat, míg csütörtökön a kormányzati szektor második negyedéves egyenlegét ismerhetjük meg. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére ismertette, júliusban az ipari termelői árak havi alapon nem változtak, míg éves alapon 4,5 százalékkal növekedtek. A belföldi értékesítési árak nőttek kisebb mértékben, 1,6 százalékkal, míg az exportértékesítési árak jobban, 5,9 százalékkal. Fontos azonban megjegyezni Regős Gábor szerint, hogy a forint erősödésével a forintban számított exportárak mérséklődni fognak, így ez a következő hónapok adatain várhatóan nyomot hagy. Éves alapon az egyes ágazatok közül legnagyobb mértékben az élelmiszeripar termelői árai nőttek, hét százalékkal.

Júliusban az ipari termelői árak havi alapon nem változtak
Fotó: Laczkó Izabella

Júliusban a termék-külkereskedelmi egyenleg 578 millió eurót tett ki, ami az egy évvel korábbinál 589 millió euróval magasabb. Az egyenleg javulása egyaránt köszönhető a volumenek kedvezőbb alakulásának (az export 3,5 százalékkal, míg az import mindössze egy százalékkal nőtt) és a cserearány 2,6 százalékos javulásának – az exportárak 0,1 százalékkal csökkentek, míg az importárak 2,7 százalékkal – sorolta Regős Gábor.

Az első negyedévben a kormányzati szektor hiánya a GDP 3,9 százaléka volt. Ez kedvezőbb az egy évvel korábbi 5,3 százaléknál. Az év egészére vonatkozóan azonban még korai ebből bármilyen következtetést levonni, hiszen a legnagyobb hiányok általában a negyedik negyedévben jönnek össze – fontos tehát a feszes gazdálkodás az év hátralévő részében is – figyelmeztetett a vezető közgazdász.

Az MNB héten megjelenő statisztikái közül a háztartási és nem pénzügyi vállalati kamatlábak szerdán napvilágot látó augusztusi adatait emelte ki. Júliusban az egyes kamatlábak többnyire csak minimális mértékben változtak az előző hónaphoz képest. A legnagyobb, 0,69 százalékpontos növekedés a vállalatok kisebb értékű forinthiteleinél volt, így ezek kamata 8,99 százalék lett. Nem volt változás ugyanakkor betéteik kamatlábában, így az továbbra is 5,72 százalék. 4 bázisponttal, 7,22 százalékra nőtt a lakáscélú hitelek hitelköltség-mutatója, míg a személyi hiteleké 4 bázisponttal, 16,07 százalékra csökkent. Szintén alacsonyabb lett, 12 bázisponttal, a háztartások lekötött forintbetéteinek kamata, amely így 4,8 százalékot tett ki.

Az Eurostat a héten négy fontosabb adatot is közöl. Mindezek közül is elsősorban a szeptemberi infláció szerdán megjelenő gyorsbecslését érdemes kiemelni. Augusztusban az infláció immár harmadik hónapja tartózkodott a kétszázalékos jegybanki célon az eurózónában, miközben augusztusban havi alapon átlagosan 0,1 százalékkal nőttek az árak.

Csütörtökön az augusztusi munkanélküliségi adatokat közli az Eurostat. Júliusban az eurózóna munkanélkülisége 6,2 százalékot tett ki, ami az előző havinál 0,1 százalékponttal, míg az egy évvel korábbinál 0,2 százalékponttal alacsonyabb. Az Európai Unióban az állástalanság 5,9 százalékot ért el, ami mind éves, mind havi alapon 0,1 százalékpontos csökkenést jelent. A legnagyobb munkanélküliség továbbra is Spanyolországot (10,4 százalék) és Finnországot (9,5 százalék) jellemzi, míg a legkisebb Máltát (2,6 százalék) és Csehországot (2,8 százalék).

Pénteken a második negyedéves lakásáradatok, illetve az augusztusi ipari termelőiár-adatok látnak napvilágot. A lakásárak az eurózónában 1,3 százalékkal nőttek negyedéves és 5,4 százalékkal éves alapon az első negyedévben. Az Európai Unió egyes tagországai közül a legnagyobb áremelkedés Portugáliában (16,3 százalék), Bulgáriában (15,1 százalék) és Horvátországban (13,1 százalék) történt, míg Finnországban 1,9 százalékkal csökkentek az árak – sorolta Regős Gábor.

Júliusban az eurózóna ipari termelői árai havi alapon 0,4 százalékkal, míg éves összevetésben 0,2 százalékkal emelkedtek. Az egy évvel korábbihoz képest csökkent az energia és a közbenső termékek ára, míg nőtt a tőkejavaké, valamint a tartós és nem tartós fogyasztási cikkeké.

Pénteken az Egyesült Államokból érkező szeptemberi munkaerőpiaci adatokat lesz érdemes figyelni – már csak azért is, mert a szeptemberi kamatcsökkentést elsősorban ezen adat gyengesége indokolta: augusztusban mindössze 22 ezer új nem mezőgazdasági álláshely jött létre, ami nagyon alacsonynak számít. Eközben a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékot tett ki, ami az egy évvel és az egy hónappal korábbinál is 0,1 százalékponttal magasabb.