Meghozta a gyümölcsét az adócsalás legalizálását megkönnyítő nyári jogszabály-módosítás. Ennek tudható be, hogy nagyot ugrott a stabilitás megtakarítási számlák (SMSZ) forgalma. A NAV szerint az idei harmadik negyedévben 169 SMSZ számlát nyitottak, amelyre 11,2 milliárd forintot fizettek be a bűnbánó adócsalók.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, az első negyedévben 107, míg a másodikban 98 számlanyitás történt, amelyekre 7,3, illetve 5,6 milliárd forintot utaltak haza feltehetőleg olyan országokból, amelyek adóparadicsomként vannak nyilvántartva. Tavaly összesen 610 számlát nyitottak, amelyeken 37,8 milliárd forintot helyeztek el. A legfrissebb adatok szerint 2015 harmadik negyedévéig összesen 984 SMSZ-t nyitottak, amelyeken 61,9 milliárd forintnyi, korábban be nem vallott jövedelem landolt.
Még tavasszal nyújtotta be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi költségvetést megalapozó javaslatcsomagban azt a törvénymódosítást, ami olcsóbbá és gyorsabbá tenné az adócsalásból származó jövedelmek „tisztára mosását”. Az Országgyűlés meg is szavazta a módosítást, így a július 1-jétől érvényes jogszabály értelmében az a magánszemély, aki stabilitás megtakarítási számlát nyit, már egy év után 10 százalék adó megfizetésével legalizálhatja kétes eredetű jövedelmeit. (Amennyiben az első évben nyúlna hozzá a pénzhez, 20 százalék adót kell fizetnie.) Ezzel lényegében a kormány lehetővé teszi, hogy a bűnbánó adócsalók hamarabb és olcsóbban legalizálják a jövedelmeiket. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy a többnyire adóparadicsomokból hazautalt jövedelmeket minél előbb „bekapcsolják a gazdaság vérkeringésébe”. A törvény ugyanakkor azt nem szabályozza, hogy a tulajdonos mire költheti a frissen legalizált pénzét, így nincs garancia arra, hogy ezek az összegek valóban a magyar gazdaságban landolnak.
Az adóamnesztiát biztosító szolgáltatás lényege, hogy a magánszemélyek által elhelyezett legkevesebb ötmillió forintos összeg származását és a közteher fizetését nem firtatja az adóhatóság, ha meghatározott feltételekkel öt évre államkötvénybe fektetik azt a pénzt. A programban önkéntes alapon vehetnek részt a hazai bankok, amelyeknek van ugyan adatszolgáltatási kötelezettségük, ám ez a számlatulajdonos azonosítása nélkül történik. A korábbi szabályozás alatt nem érte meg négy évnél korábban kivenni a pénzt a drasztikusabb adózás miatt, bár az ötödik esztendőben már a jelenlegi kedvezményes kulcshoz hasonló mértékű adót kellett fizetni (8 százaléknyit), az ötödik év után azonban ingyen hozzá lehetett férni az összegekhez. Komoly aggályokat vet fel, hogy most már egy év után hozzájuthatnak az ügyfelek 10 százalékos elvonás mellett az adózatlan jövedelmekhez.
Az államilag legalizált és lényegében állandósított adóamnesztiával nemcsak az a gond, hogy a külföldi offshore cégekbe menekített vagyonokat olcsón lehet tisztára mosni, hanem az is, hogy a hazai szürkegazdaságnak kiszámítható „menekülő utat” jelent. Az Európai Unióban ugyanis Magyarországon a legnagyobb, 27 százalék az áfa mértéke, egy tízszázalékos adókulcs ugyanakkor több hazai vállalkozót is adóelkerülésre késztethet. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője lapunknak korábban úgy fogalmazott, hogy az SMSZ-nyitásokkal kapcsolatos egyszerűsítés ebben a formában a gazdaság kifehérítésével összefüggő kormányzati törekvések ellen hat. Szerinte míg a korábbi adóamnesztiák, illetve a 2013 óta létező SMSZ-konstrukció első két éve a külföldre vándorolt adózatlan jövedelmek hazacsábítására szolgáltak, addig a legújabb módosítások a Magyarországon tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalatoknak is nyújthatnak ebben a formában – a legális adórendszerrel szemben – vonzó alternatívát. Az új szerkezetre már nem jellemzők a nemzetközi adóamnesztiák jellegzetességei, jelen formájában nem is a külföldről hazahozni kívánt, sokkal inkább a hazai szürkezóna pénzeit érintheti.
