A rendkívül jó autópálya-hálózat miatt jelenleg kocsival sokkal könnyebb mozogni Szlovéniában – mondta lapunknak Milan Jelenc, a Szlovén Államvasutak igazgatótanácsának elnöke, aki az ország domborzati viszonyaival indokolta, miért nem tudott a vasút az utóbbi időben olyan dinamikusan fejlődni, mint a közúthálózat. A kétmilliós Szlovéniában több mint egymillió személygépkocsit tartanak nyilván, és ez eleve lehetetlenné teszi, hogy a vonat népszerű közlekedési formává válhasson. A vasúti cég éppen ezért inkább a teherszállításra összpontosít stratégiai terveiben. A Szlovén Államvasutak cégcsoportnak az utóbbi években sikerült ledolgoznia a sok éve görgetett adósságokat, és a tavalyi évet már 15 millió eurós nettó profittal zárta. Az európai állami vasúti szektorban kicsinek számító cégnél korábban tízezer főt foglalkoztattak, ám a racionalizálás után mára nyolcezer munkavállaló maradt.
Az elnök jelentős, jelenleg is zajló beruházásokról számolt be: többek között ilyen a magyar teherszállítás számára is elsődleges fontosságú Őrihodos–Pragersko közötti felújítás és villamosítás. A közel félmilliárd eurós, felerészt európai uniós fejlesztésnek köszönhetően a vonalszakasz óránként 160 kilométeres sebességet tesz majd lehetővé 2016-ban. Folyik a koperi teherkikötőt kiszolgáló 27 kilométeres Divaca–Koper-szakasz modernizálása is 110 millió euró felhasználásával. Erre épülne az évtized végéig az az 1,3 milliárd eurós beruházás, amelyet a szlovén kormány PPP-konstrukcióban (a köz- és a magánszféra együttműködésével) képzelt el, és amellyel kétvágányúvá válna az adott szakasz, jelentősen növelve az áteresztőképességet. – A munkálatok miatt nyáron több hétvégére is vágányzárat kellett hirdetni, és az élet gyakorlatilag rögtön leállt Koperben – érzékeltette a szakember a kikötő érzékeny logisztikai helyzetét. A teljes szlovén vasúti teherszállítás közel 60 százaléka erre a szakaszra terhelődik, az itt bonyolított áruszállítás 90 százaléka nemzetközi. – Ha elkészül a jelenlegi pálya modernizálása, illetve működik majd a második sínpár is, a mostani napi 85 szerelvény helyett akár 220 is közlekedhet majd – vázolta a szakember.
A PPP-terv azonban késésben van, az eredeti elképzelések szerint a híd- és alagútépítést is tartalmazó munkálatok már 2016-ban megkezdődtek volna, a szlovén kormány azonban a nyáron még csak ott tartott, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) egyeztetett arról, milyen finanszírozási modell volna számára a legmegfelelőbb.
