Nincs veszélyben az USA és a dollár uralma

Világpénz lehet a jüan is, ha a Nemzetközi Valutaalap a következő ülésén befogadja tartalékdevizái közé.

A napokban azénpénzem.hu oldalon jelent meg egy elemzés az Egyesült Államok súlyáról a világgazdaságban, és ez az írás arra a következtetésre jutott, hogy korai lenne még temetni a világ vezető gazdasági hatalmát. Az USA továbbra is a legdominánsabb egységes gazdaság, még akkor is, amikor éppen nincs a csúcson. 1980-as 25,7 százalékos részesedése 1985-ig nőtt. Ekkor az észak-amerikai kontinens – vagyis az Egyesült Államok Mexikóval és Kanadával együtt – a teljes világgazdaságból 40 százalékkal részesedett, miközben Európa 24,3 százalékra esett vissza. Az elsősorban az emelkedő amerikai kamatok és az 1990-es olajársokk miatt azonban több mint 10 százalékos csökkenés következett egészen 1995-ig.

Európának viszont jót tett ez az időszak, részesedése ugyanis, ha nem is nagy mértékben, de növekedett, 29,9 százalékra. Az újraindult amerikai növekedés 2002-ben tetőzött 36,4 százalékkal, részben Európa rovására, amely ekkor, 26,7 százalékon állt. A dotcom buborék 2001-es kipukkanása és a World Trade Center elleni támadás, majd a 2007–2009-es nagy recesszió miatt azonban ismét visszaesés következett. Az Újvilág északi részének összesített aránya ekkor 27,9 százalék volt. Európát kevésbé viselte meg ez az időszak, alig több mint 3 százalékot esett vissza. Nem ez volt azonban a helyzet a válságot követően. Utólag igazolódni látszik az Egyesült Államok likviditásbővítő és növekedésösztönző gazdaságpolitikája, szemben az európai országok megszorító politikájával. 2009 óta Észak-Amerika viszonylag stabil 26–29 százalék közötti teljesítményt nyújtott. Ebből csak az Egyesült Államok mintegy 22 százalékot jelent, ami azonos a visszaeső Európa részesedésével.

Persze a verseny átírhatja az erőviszonyokat, ez azonban nem következik be egyik napról a másikra. Bár az utóbbi években akadozott a kínai gazdaság motorja, minden valamirevaló közgazdász arra számít, hogy a következő években lehagyja Amerikát. Igazán logikus lenne, ha a jüan is hasonló funkciót töltene be, mint a dollár vagy az euró. Ettől a szereptől azonban messze van, a nemzetközi fizetések 80 százalékát dollárban számolják el, a globális valutatartalékokban pedig 64 százalékos súllyal szerepel a zöldhasú. A renminbi a negyedik leggyakrabban használt deviza a világon, de ez mindössze 2,8 százalékos részesedést takar, a nemzetközi valutatartalékokban pedig szabad szemmel látható részesedést sem tud felmutatni.

De mitől is lesz egy deviza világpénz? Attól, ha mindenhol elfogadják, illetve ebből halmoznak fel megtakarítást azok is, akik nem az adott ország állampolgárai. Kínában azonban sajátos módon keveredik a szocialista tervgazdaságokból ismert kötött és a liberalizált devizagazdálkodás. Így fordulhat elő, hogy a külföldiek vehetnek Kínában gyárat, ám kötvényt nem, illetve a kínai lakosság szabadon vásárolhat márkás nyugati holmikat, viszont nem vehet a gyártó cégek részvényeiből.

A jüan sem váltható át szabadon, értékét központilag határozza meg a kínai jegybank, amely az utóbbi időben többféleképpen próbálta támogatni annak nemzetközi használatát. Ezért vezetett be rugalmasabb árfolyamrendszert az augusztusi, csaknem valutaháborút kirobbantó háromszázalékos leértékeléssel párhuzamosan. Emellett devizacsere-megállapodásokat kötött számos külföldi jegybankkal – köztük a Magyar Nemzeti Bankkal. Lapunk kérdésére az MNB megerősítette, hogy renminbivásárlási programot indított, de ez még kezdeti stádiumban van, mivel óvatos megközelítést alkalmaz a portfólió kiépítése során. A jüan nemzetközi használatának terjedése kézzelfogható előnnyel is jár: olcsóbbá és gyorsabbá teszi az egyes országok közti elszámolásokat a kereskedelemben és a pénzügyekben. Becslések szerint akár 3-5 százalékot is meg lehet takarítani, ha a számlázási deviza közvetlenül a renminbi, s nem kell például a forintot először dollárra váltani.

Egyelőre azonban nem érdemes jüanban tartani a vagyont, mert az továbbra sem váltható át szabadon más valutára. Igaz, a valutaalap SDR-kosarába való felvételnél nem is pont ez a második követelmény, hanem az, hogy az adott valutát széles körben használják. A fentiek alapján ez sem feltétlenül igaz a jüanra, de Peking számít arra, hogy az IMF vezetése – amely a hétvégén a perui Limában tartotta a Világbankkal közös éves csúcstalálkozóját – értékeli eddigi erőfeszítéseiket a jüan átláthatóbbá tételére. A valutaalap számára is forradalmi változást hozna, ha a globális játéktér átrendeződését figyelembe véve beengedné a jüant, hiszen utoljára 1999-ben vett fel új valutát (az eurót) a kosarába. Lapzártánk idején azonban egyes IMF-tisztségviselők a szavazás elhalasztását szorgalmazták a jövő év elejére, mert úgy látták, hogy a jüan még nem áll készen a tartalékvaluta státuszának elnyerésére.