Hosszú évek stagnálása után talán remény nyílik arra, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) súlya nőjön a magyar gazdaságban. Bár állami vállalatok tőzsdei megjelenéséről, s az állam szerepvállalásáról már korábban is esett szó, úgy tűnik, mostanában válhatnak valósággá az eddig feltételes módban elhangzott elképzelések.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke a Magyar Időknek nyilatkozva arról beszélt, hogy a jegybank szeretné megszerezni a BÉT többségi tulajdonát. Hazai kézbe kerülve ugyanis nagyobb az akarat az intézmény fejlesztésére. Az MNB a legnagyobb szereplőket is bevonná a piac irányításába, akár tulajdonosként is. Cél, hogy az állami vállalatok is megjelenjenek a börzén, illetve hogy olyan programok induljanak, amelyek segítik a hazai vállalkozások tőzsdei megjelenését. Külön figyelmet szentelnének a kisebb vállalkozások tőzsdére vonzásának. Ennek érdekében el is juttatták értékpapírosítási törvényjavaslatukat a gazdasági tárcához.
Szakértők ugyan látnak kisebb problémákat az elképzeléssel kapcsolatban, de hasznosnak találnák, ha sikerülne megvalósítani az elhangzottakat. Pacsi Zoltán, a Geo Professional Portfolio Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Értéktőzsde korábbi vezetője furcsállotta ugyan, hogy az a jegybank tervezi a BÉT többségi tulajdonának megvásárlását, amely egyúttal a felügyeletet is ellátja, de hozzátette, minden bizonnyal kitalálható olyan megoldás, amely kiküszöböli ezt az anomáliát. – Az mindenképpen előremutató – tette hozzá –, hogy az állam az elmúlt években tapasztaltnál nagyobb figyelmet szán a tőzsdének.
Kérdésünkre azt is elmondta, ugyan nem általános, de nem is ritka, hogy az állam valamilyen szervezeten keresztül tulajdont szerezzen a tőzsdében. Szerinte nem az MNB feladata lenne a börze állóvizének megmozgatása, de mind az állami vállalatok, mind a kisebb vállalkozások megjelenésének elősegítése lendíthet a piacon. A szakember ez utóbbi kapcsán kiemelte, azokról a magyar kategóriák szerinti közepes – néhány száz millió forintos éves árbevétellel rendelkező – vállalkozásokról lehet szó, amelyekben benne rejlik a kiugrás lehetősége. Egészségesebbnek tartja ugyanis, ha egy folyamatosan fejlődő vállalkozás nem hitelből, hanem eddigi eredményeire építve tőkebevonással, a piacról jut friss forráshoz, amit aztán tevékenysége fejlesztéséhez használ fel. Ugyanakkor a BÉT számára egyelőre nagyon távoli cél lehet a regionális jelentőségű tőzsdei cím elérése.
– Nem jelent automatikus fellendülést, ha magyar kézbe kerül a tőzsde – nyilatkozta a hír kapcsán lapunknak a K&H Bank vezető elemzője. Németh Dávid szerint ugyanakkor erősítheti a magyar tőzsdét, ha olyan hosszú távú program indul el, amely a keresleti és a kínálati oldal lehetőségeit is erősíti a jelenleg gyenge likviditású magyar piacon. Az állami vállalatok tőzsdére vitelének gondolata már korábban, 2007–2008 környékén felvetődött, de végül nem került erre sor. Megjelenésük hasznos lehet, de önmagában ez sem elég a BÉT erősödéséhez. Jelenleg nincs olyan ösztönző erő, amely a börzére hajtaná a magyar cégeket. A hazai viszonylatban nagy cégnek számító Waberer’s tőzsdére lépéséről például már 2005–2006 körül felröppentek az első hírek, mégis csak mostanában kerülhet a BÉT-en jegyzett cégek közé a vállalkozás. Teendő tehát van még bőven, mire erőteljesebb lesz a budapesti piac.
