Többszörösen törvénysértő lépés lenne, ha a kormány megszüntetné a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), és saját céljaira elköltené az abban összegyűjtött pénzt. Emellett egy ilyen intézkedés teljesen ellentétes lenne józan ésszel szemben, és merénylet lenne a jövendő generációk ellen – nyilatkozta lapunknak az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott főigazgatója.
Rónaky József ezt annak kapcsán mondta, hogy az Index.hu kedden nyilvánosságra hozott egy „vitaanyagot”, amely azt vetítette előre, hogy a kormány rátenné a kezét a nukleáris alapra, amelyet az áramfogyasztók pénzéből halmoztak fel az paksi atomerőmű lebontásának a finanszírozására, illetve az annak során keletkező nukleáris hulladékok, valamint a kiégett fűtőelemek kezelésére. A hírportál a birtokában lévő dokumentumok alapján arról számolt be, hogy egy miniszterelnökségi anyag szerint felfüggesztenék a paksi atomerőmű évi 20 milliárd forint körüli befizetéseit a nukleáris alapba, és az így felszabaduló pénzt inkább rezsicsökkentésre fordítanák 2017-ben.
A Miniszterelnökség a portálhoz tegnap eljuttatott válaszában elismeri az irat, illetve a terv létezését, és hosszú körmondatokban fejtegeti, hogy az elgondolás megvalósulása a „nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer továbbfejlesztésének és az állami energetikai képességek összehangolásának ügyét”, illetve a mindenekfelett álló rezsicsökkentést szolgálná.
Rónaky József úgy véli: semmi szín alatt nem lenne célszerű egy rövid távú politikai cél elérése végett elkölteni az alapban több mint másfél évtized alatt összegyűjtött pénzt. Emellett ezt a lépést tiltja az úgynevezett atomtörvény, amely egyebek mellett a pénzügyi keret létrehozását és működtetését is szabályozza. Egy ilyen döntés ellentétes lenne az Európai Unió (EU) nukleáris direktívájával, amely a radioaktív hulladékok kezelését szabályozza. Ezenfelül szembemenne az idén márciusban az Országgyűlés által elfogadott, kiégett üzemanyagok és a radioaktív hulladékok kezelésének nemzeti politikájával is.
A nyugalmazott főigazgató megjegyezte: az alap forrásait csak a jogszabályban rögzített célokra lehet elkölteni, s ezek között nem szerepel a rezsicsökkentés, a pénzre pedig a paksi atomerőmű bontásakor mindenképpen szükség lesz. A szakember szerint azért is erkölcstelen lenne az alap felszámolása, mert azt abból kiindulva hozták létre, hogy az atomerőmű működésének és a leállításának a költségeit annak a generációnak kell fizetnie, amelyik felhasználja az ott termelt olcsó áramot.
Érdemes megjegyezni: a leállítás költségeit rendszeresen újraszámolják a szakemberek. Ennek ellenére annak nagyságáról folyamatos vita zajlik. Egyesek szerint a bontás 700–1000 milliárd forintot emészt majd fel, mások viszont 1000 milliárd forintnál is nagyobb kiadásokkal számolnak. A szakértők abban azonban egyetértenek, hogy akármelyik számítás a helyes, két évtized múlva az akkori kormányzat nem tud majd hirtelen előteremteni több száz-, vagy ezermilliárd forintot az atomerőmű leszerelésre és a nukleáris hulladékok elhelyezésére. Vagyis, nem élhetjük fel most az alapban összegyűjtött pénz, még akkor sem, ha a jelenleg regnáló kormány szívesen elköltené azt – állítják szakemberek.
A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrehozását az 1996-ban elfogadott úgynevezett atomtörvény írta elő. A keretben 1998. január eleje óta gyűlik a pénz, amelyet az áramfogyasztók fizetnek be. Jelenleg a felhasználók kilowattóránként 2,5 forint körüli összeggel – ez összesen évi 20 milliárd forint nagyságrendű tétel – járulnak hozzá az alap feltöltéséhez, amelyben a tavalyi év végén 242,9 milliárd forint volt – elméletileg. Az alap – ugyancsak papíron – a költségvetés által fizetett kamattal is gyarapszik, amely a jegybanki alapkamattal azonos nagyságú. A pénz azonban jelenleg is a kormány céljait szolgálja, mert a kormányzat minden évben „kölcsön veszi” az alapban lévő összeget, a kabinet ezért fizeti a kamatot. Így évről évre a KNPA nyújtja a legolcsóbb hitelt a költségvetésnek. Ezért a kormány a célkeret felszámolásával levágná az aranytojást tojó tyúkot. Ugyanakkor szakértők szerint nevetséges lenne rezsicsökkentésnek titulálni, ha kormányzat árcsökkentésként adná vissza az embereknek az általuk befizetett többletpénzt.
