Több kockázatot kell vállalnunk!

Az innovációban is kulcsszereplő a járműipar, az infokommunikáció és az egészségipar.

– Mik a legfrissebb fejlemények a szegedi szuperlézerrel kapcsolatban?
– A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó beruházás az eredeti ütemterv szerint halad, idejében megjelent az a kiírás, amely lehetővé teszi, hogy 36 milliárd forintos támogatásból felépüljenek a lézerberendezések. Egyedül abban látok lemaradást, hogy 2018-ra az európai stratégiai infrastruktúra részévé váljon a központ: ez bonyolult gazdasági, jogi aktus. Az a gyakorlati jelentősége, hogy ha a szegedi berendezés a vele egy időben Prágában és Bukarestben épülővel együtt egy uniós konzorciumhoz kerül, akkor az évi 5-6 milliárd forint működtetési díjból hozzávetőleg egymilliárdot kell hazánknak állnia, a többit az európai partnerek finanszíroznák. Óriási tehát a tét, az ultrarövid impulzusok laboratóriumában olyan fizikához, biológiához és gyógyászathoz kapcsolódó kutatásokat lehet majd végezni, amelyek eddig áthatolhatatlan falakat bonthatnak le a tudományban.

– Egy kutatás szerint az innovációban érintett magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) aránya 13 százalék, ez jóval elmarad a 30 százalékos uniós átlagtól. Deklarált kormányzati cél, hogy az évtized végéig záruljon az olló. Min áll vagy bukik ez a törekvés?
– Csak úgy érhető el, ha az egyetemi kutatók, fejlesztők, mérnökök részt vesznek a kkv-k munkájában. Ehhez azonban segítséget kell nyújtanunk, mert a cégek döntő többsége nincs olyan helyzetben, hogy meg tudja fizetni a szakembereket. Eleve hiány van belőlük, mert míg itthon egy egyetemi kutató nettó ezer eurót keres, addig Münchenben ennek a hat-nyolcszorosát. Sokféle probléma orvoslására juthat pénz a kkv-k támogatása útján, hamarosan már látni fogjuk, hogy a most nyíló 50 milliárd forintos keretből milyen ötleteket, elképzeléseket tudunk finanszírozni.

– A kutatás-fejlesztési támogatások a nagyvállalatok számára is elérhetők?
– Uniós és a hazai forrásokra is pályázhatnak, számukra az utóbbiaknak nagyobb a súlya. Az a célunk, hogy összekapcsoljuk őket a hazai kapacitással, ezért a magyar kutatócsoportokkal együttműködve jelentkezhetnek a felhívásokra. Ha például azzal szembesülnek, hogy a gyártásnál használt anyag nem elég kemény, vagy éppen nem elég rugalmas, akkor arra a magyar kutatóintézet szakemberei adhatnak választ.

– Kiemelte, hogy egyetért abban Lázár Jánossal, hogy 2017. június 30-ig minden uniós pályázatot ki kell írni. A nagy infrastrukturális fejlesztéseknél gyakran vezethet csúszáshoz, ha gond van a kivitelezéssel vagy a közbeszerzéssel, másutt a finanszírozás nincs megoldva. Az innovációs felhívások levezénylésében mi jelenti a legnagyobb kihívást?
– A közbeszerzés nálunk is jelentős nehézség: mivel jelentős összegekről van szó, nagy a bizalmatlanság. Azért tartom fontosnak a céldátumot, mert csak ezután jöhet a megvalósítás, ami a kutatásoknál nem egy-két év, hanem legalább négy. Legalábbis ezért harcolok minden esetben, mert ennél rövidebb idő alatt nem reális tudományosan értékelhető eredményt elérni.