Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök „bölcs előrelátásának” visszaigazolása, hogy a kínai–magyar gazdasági kapcsolatokban a kereskedelmi együttműködés rohamosan fejlődött az elmúlt egy év alatt, részben annak köszönhetően, hogy a renminbi internacionalizálása felgyorsult.
Rámutatott: 2014-ben Kína 3,26 milliárd dollár értékben importált különböző árukat Magyarországról, ez 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Fontos az is, hogy Kína vált Magyarország Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnerévé.
A kínai–magyar vállalatok, a kínai–magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik a renminbi, tavaly a Magyarországgal szembeni elszámolásban a renminbifizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a rendezvényen emlékeztetett, a kínai jegybank és az MNB memorandumot írt alá arról, hogy a Bank of China renminbi-klíringközpontot állít fel Budapesten. Felidézte: a budapesti renminbiközpont szimbolikus alapkövét a kínai és a magyar jegybank szimbolikusan június 27-én tette le az aláírással.
A központ ünnepélyes megnyitóján jelen volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.
Ázsia után Európában is sorra létesülnek a renminbiközpontok – a luxemburgi, a londoni, a frankfurti és a párizsi központ után a budapesti az ötödik –, ezek biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát. Emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek. A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése.
A budapesti a Bank of China kelet- és közép-európai regionális renminbi-klíringközpontja.
Az MNB is kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az első ilyen befektetésre májusban került sor. A Jegybanki renminbiprogramot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi-devizatartalékportfólió kialakításának lehetőségét.
