Magyarország képes arra, hogy Közép-Európa növekedési központja legyen – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Bank of China magyarországi renminbi-klíringközpontjának pénteki megnyitó ünnepségén Budapesten.
„Higgyünk a kínaiaknak [ ], ha Budapestet választották regionális központnak, akkor ebben az országban van fantázia, szufla, jövő és lehetőség. [ ] Képesek vagyunk arra, hogy még a mostani gazdasági teljesítményünket is növeljük, hogy Magyarországon teljes foglalkoztatottságot teremtsünk és hogy nagy nemzetközi magyar vállalatokat építsünk, mint például a Mol és az OTP” – fogalmazott a kormányfő.
Szerinte a most megnyitott központ egy olyan szövetséget erősít meg, amelynek minden résztvevője nyertes lesz, és létrejöhet egy „új Selyemút” Kína és Magyarország, illetve az európai gazdasági növekedés leendő központja, Közép-Európa között.
„Egy migrációs válság kellős közepén is létrejött ez a találkozó, ami annak bizonyítéka, hogy van erőnk töretlenül folytatni [ ] Magyarország fejlesztését” – mondta a miniszterelnök.
A 2010 utáni időszakot felidézve kifejtette: az akkor kidolgozott, testre szabott magyar válságkezelés idején „kevesen voltak mellettünk”, Kína azonban akkor is támogatta Magyarországot. „Amikor nemzetközi pénzügyi hátterünket kellett bizonyítani a világ előtt, aligha sikerülhetett volna, ha már 2010-ben nem támogatott volna bennünket” Kína – jelentette ki, minden korábbinál jobbnak nevezve az elmúlt évek magyar–kínai kapcsolatait.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hosszú évtizedekre visszamenőleg dicsérni kell a magyar politikai elit előrelátását abból a szempontból, hogy még az előző rendszerben is tudták: meg kell becsülni Kínát, és jó kapcsolatokat kell ápolni vele. Végül megjegyezte azt is, hogy a magyarokat sokat gúnyolták ázsiai származásuk miatt, mostanra viszont „micsoda kapós dolog lett ez ebben a modern világban”. A világgazdaságban megnőtt a keleti világ súlya – hangsúlyozta a kormányfő.
A központmegnyitón Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke emlékeztetett arra, hogy a renminbi (RMB) a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme, és a nemzetközi fizetésekben az ötödik legjelentősebb pénznem.
Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök „bölcs előrelátásának” visszaigazolása, hogy a kínai–magyar gazdasági kapcsolatokban a kereskedelmi együttműködés rohamosan fejlődött az elmúlt egy év alatt, részben annak köszönhetően, hogy a renminbi internacionalizálása felgyorsult.
Rámutatott: 2014-ben Kína 3,26 milliárd dollár értékben importált különböző árukat Magyarországról, ez 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Fontos az is, hogy Kína vált Magyarország Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnerévé.
A kínai–magyar vállalatok, a kínai–magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik a renminbi, tavaly a Magyarországgal szembeni elszámolásban a renminbifizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a rendezvényen emlékeztetett, a kínai jegybank és az MNB memorandumot írt alá arról, hogy a Bank of China renminbi-klíringközpontot állít fel Budapesten. Felidézte: a budapesti renminbiközpont szimbolikus alapkövét a kínai és a magyar jegybank szimbolikusan június 27-én tette le az aláírással.
A központ ünnepélyes megnyitóján jelen volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.
Ázsia után Európában is sorra létesülnek a renminbiközpontok – a luxemburgi, a londoni, a frankfurti és a párizsi központ után a budapesti az ötödik –, ezek biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát. Emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek. A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése.
A budapesti a Bank of China kelet- és közép-európai regionális renminbi-klíringközpontja.
Az MNB is kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az első ilyen befektetésre májusban került sor. A Jegybanki renminbiprogramot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi-devizatartalékportfólió kialakításának lehetőségét.
A pénteki megnyitón bemutatott tájékoztató filmben elhangzott: a 2014 végi adatok szerint a Bank of China eszközarányos nyeresége 1,22 százalék volt, 29 milliárd dollár nettó profitot ért el, mérlegfőösszege meghaladta a 2500 milliárd dollárt. A bank negyvenegy országban több mint hatszáz irodával, illetve képviselettel rendelkezik.
