Hazánk tavaly óta egy helyet rontva az 53. pozíciót foglalja el. 94 milliárd dolláros összértékünk 15 százalékos javulás 2014-hez képest (82 milliárd dollár). Értékünk stabilitása nem változott, maradt az „A”. Szomszédaink közül csupán Ausztria és Románia előz bennünket: előbbi pár helyet rontva a 25., utóbbi a 48. Az ukránok óriásit estek, míg a szlovákok (60.) és szlovének (62.) nem sokkal mögöttünk tanyáznak. A horvátok (76.) és a szerbek (78.) jócskán lemaradva a lista vége felé szerénykednek.
A közel-keleti országok közül Libanon és Jordánia renoméját megtépázta a szíriai háború és a hozzájuk áramló több százezer menekült helyzete, így csak a százas lista második felében helyezkednek el. Törökország ugyan megőrizte 19. helyét a rangsorban, de csaknem 100 milliárd dolláros értékcsökkenést mértek nála. Ez egyrészt a szíriai határ menti harcoknak köszönhető, másrészt a Kurd Munkáspárt elleni támadásoknak.
Ezzel azonban a törökök meg sem közelítik a legkomolyabb zuhanást produkáló Ukrajnát és Oroszországot. A „feketelista” top 3 első helyezettje nyilvánvalóan a kelet-ukrajnai polgárháborúnak tudhatja be szereplését. Ukrajna márkaértéke majdnem felére, 80-ról 44 milliárd dollárra esett, az oroszok mintegy 350 milliárdos csökkenést jegyezhetnek fel.
A legfeltörekvőbb országok a kutatás alapján afrikaiak (Zambia, Kenya, Tanzánia és Kamerun), az éllovas viszont Irán. A felbecsülhetetlen értékű műemlékeire ügyelő, a világmárkákat egyre nagyobb számban forgalmazó ország csaknem 60 milliárd dollárral növelte korábbi 100 milliárdos értékét. Az előretörésben persze komoly szerepet játszott, hogy a nukleáris program ügyében Teherán megegyezett a Nyugattal.
