Tavaly év végén figyelt fel az Európai Bizottság a magyar devizahiteles-törvények visszásságaira, miután a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) jelezte, hogy a hazai törvények több szempontból is ellentétesek az európai jogállami hagyományokkal. A Lázár Dénes ügyvéd vezette szervezet rámutatott, hogy a magyar parlament törvénnyel avatkozott be a devizahitelesek és a bankok közötti jogvitákba, illetve a magánjogi szerződéseket törvénnyel módosította, ezzel pedig súlyosan sérült a hatalmi ágak szétválasztásának elve. A PITEE figyelmeztetett, jogállamban az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróság feladata, nem pedig a törvényalkotóé. Az egyesület szerint a hazai szabályozás az Európai Unió alapjogi chartájába is ütközik, ezért fordultak az Európai Bizottsághoz.
A végtörlesztőkkel is elszámolnak
November végéig kell eljuttatni a bankoknak az elszámolást azoknak a végtörlesztőknek, akik kérték azt. 2011–2012 fordulóján 167 ezer devizahiteles élt a kedvezményes végtörlesztéssel, s közülük 103 400 ügyfél kérte bankjától az elszámolást. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint kevesen számíthatnak pénzre, a jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a három évvel ezelőtt kapott kedvezményt le kell vonni az elszámolás szerint visszajáró összegből. A végtörlesztéskor 180 forintos svájcifrank- és 250 forintos euróárfolyamon szállhattak ki a devizahitelből azok, akik egy összegben vagy forinthitel fölvételével ki tudták fizetni tartozásukat. Ez jelentősen alatta maradt az akkori piaci árfolyamnak, és ezzel hatalmas összeget takarítottak meg a végtörlesztők. Az esetek jó részében ennél sokkal kisebb az az összeg, amely a tisztességtelenül fölszámított egyéb díjtételek miatt visszajár az ügyfélnek. Ha valaki nem ért egyet a bankjától kapott elszámolással, akkor részletes elszámolást kérhet, s akár meg is támadhatja a banki elszámolást. (H. P.)
Lázár Dénes lapunknak elmondta, a bizottság minden olyan esetben köteles vizsgálatot folytatni, amelyben uniós alapjogok sérülhetnek. Mint mondta, tavaly óta tárgyal a bizottság és a magyar kormány a devizahiteles-törvényekről, ezért nemrég közérdekű adatigényléssel fordultak az unió bizottságához a részletekről érdeklődve. Azonban kiderült, hiába.
Az Európai Bizottság megtagadta a szervezettől a tájékoztatást, mert szerintük a nyilvánosság akadályozná a tárgyalási folyamatokat. Mint írták, kényes témáról van szó, ami akár kötelezettségszegési eljárással is végződhet, ilyen esetben pedig nem kötelességük megosztani a tárgyalások részleteit. A bizottság egyébként olyankor indít kötelezettségszegési eljárást egy tagállammal szemben, ha az véleménye szerint nem tesz eleget az uniós jog szerinti kötelezettségeinek. Ha megállapítják a kötelezettségszegést, az érintett ország köteles azonnal megszüntetni. Vagyis a devizahiteles-törvények akár el is bukhatnak az Európai Unióban.
Lázár Dénes beszélt arról is, nem hagyják annyiban a dolgot, s keresetet nyújtottak be az Európai Bírósághoz, amelyben azt kérték, hogy kötelezzék az Európai Bizottságot az adatok kiadására. Az ügyvéd közölte, azt szeretnék elérni, hogy a bizottság állapítsa meg: a szóban forgó kormányzati beavatkozások uniós alapjogokat sértettek. Ugyanis – ahogy fogalmazott – a magyar állam jelenleg lehetetlenné teszi a fogyasztók számára, hogy szerződésük érvényességét magyar bíróság előtt megtámadják. Egyben rámutatott, egyesületük álláspontja szerint a magyar jogszabályok miatt sérül a jogbiztonság, az igazságszolgáltatás tekintélye, a devizahitelesek alapvető emberi joga, a jogrendszerbe vetett hit, valamint a bankrendszerbe vetett állampolgári bizalom és a hatalmi ágak szétválasztásának elve is. Az ügyvéd hozzátette, a devizahitelesek ügyének kezelése felszínre hozta a magyar jogi kultúra elmaradottságát.
