Az Európai Bizottság megtagadta a szervezettől a tájékoztatást, mert szerintük a nyilvánosság akadályozná a tárgyalási folyamatokat. Mint írták, kényes témáról van szó, ami akár kötelezettségszegési eljárással is végződhet, ilyen esetben pedig nem kötelességük megosztani a tárgyalások részleteit. A bizottság egyébként olyankor indít kötelezettségszegési eljárást egy tagállammal szemben, ha az véleménye szerint nem tesz eleget az uniós jog szerinti kötelezettségeinek. Ha megállapítják a kötelezettségszegést, az érintett ország köteles azonnal megszüntetni. Vagyis a devizahiteles-törvények akár el is bukhatnak az Európai Unióban.
Lázár Dénes beszélt arról is, nem hagyják annyiban a dolgot, s keresetet nyújtottak be az Európai Bírósághoz, amelyben azt kérték, hogy kötelezzék az Európai Bizottságot az adatok kiadására. Az ügyvéd közölte, azt szeretnék elérni, hogy a bizottság állapítsa meg: a szóban forgó kormányzati beavatkozások uniós alapjogokat sértettek. Ugyanis – ahogy fogalmazott – a magyar állam jelenleg lehetetlenné teszi a fogyasztók számára, hogy szerződésük érvényességét magyar bíróság előtt megtámadják. Egyben rámutatott, egyesületük álláspontja szerint a magyar jogszabályok miatt sérül a jogbiztonság, az igazságszolgáltatás tekintélye, a devizahitelesek alapvető emberi joga, a jogrendszerbe vetett hit, valamint a bankrendszerbe vetett állampolgári bizalom és a hatalmi ágak szétválasztásának elve is. Az ügyvéd hozzátette, a devizahitelesek ügyének kezelése felszínre hozta a magyar jogi kultúra elmaradottságát.
