A világbajnokságok hagyományosan hosszú viadalok, ez igaz volt az idei mezőnyversenyre is: a rossz légminőség és a magaslati fekvés mellett a 267,5 kilométeres hossz és az 5475 méter leküzdendő szintemelkedés is kifejezetten nehéz viadalt ígért. Utóbbi adat a XXI. századi világbajnoki mezőnyversenyeken kiemelkedően a legmagasabb szám, ötezer méternél többet is csupán egyszer, 2018-ban Innsbruckban kellett teljesíteniük a bringásoknak (5020 méter). Az elmúlt napok különböző korosztályos mezőnyversenyeiről már ismert, macskaköves emelkedőt is tartalmazó körpályát összesen 15-ször teljesítette a mezőny Kigaliban, a kilencedik után beiktatva a nagy kört, amely során az 1771 méter magas Mount Kigalira tekertek fel a kerékpárosok, majd egy rövid, de nagyon meredek fal is következett, mielőtt visszatértek a körpályára. Valter Attila kiválóan helyezkedett a mezőnyben, ahol igazából a rengeteg szurkolót felvonultató Mount Kigalin indult meg a lemorzsolódás. A címvédő Tadej Pogacar 105 kilométerrel a cél előtt, még felfelé is növelte tempót, a vele tartani igyekvők mind leszakadtak, a némi késéssel utána induló Isaac Del Toróval – aki a csapattársa az UAE-nél – viszont együtt tudtak dolgozni. A Tour de France-on címvédő szlovén és a Giro d'Italián második mexikói közel egy perc előnyt dolgozott ki az üldözőcsoport előtt, Valter pedig egy következő bolyban tekert. Az olimpiai bajnok, egy hete az időfutamban nagy fölénnyel aranyérmes belga Remco Evenepoel kerékpárcsere miatt leszakadt az első üldözősorból, ám nagy erőfeszítések árán visszazárkózott, miközben elöl Del Toro nem bírta Pogacar tempóját: a címvédő az utolsó 66 kilométerre egyedül maradt.
Valter Attilát kivették a mezőnyből
A záró négy körre érve Pogacar előnye egy perc volt az Evenepoel vezette üldözők előtt, Valter Attila csoportja hét percre volt már ekkor.
Utóbbi bolyt az utolsó három körre fordulva, közel tíz perc lemaradásnál kivették a versenyből a szervezők, így a magyar bringás nem fejezte be a viadalt.
Pogacar az őt üldöző háromfős csoport előtt tartotta az egy perc környéki különbséget, ezzel magabiztos különbséggel nyerte meg a sportág első afrikai világbajnokságát. Egyben begyűjtötte idénybeli 17. győzelmét és ő az első olyan kerékpáros, aki egymást követő két évben Touron és vb-mezőnyversenyben is diadalmaskodott. Az ezüstérem a riválisait húsz kilométerrel a cél előtt betámadó Evenepoel nyakába került, aki egy arannyal és egy ezüsttel térhet haza Ruandából. A dobogó alsó fokára az ír Ben Healy állhatott fel.
