Jaksity György szerint ugyan adók szempontjából elvesztjük azokat, akik külföldön dolgoznak, de ők is évi 4 milliárd eurót utalnak, az uniós forrásokkal együtt ez már 10 milliárd euró, a GDP 10 százaléka, ami „történelmi távlatban egyedülálló helyzet”. Hozzátette: a mostani gazdasági növekedés annak köszönhető, hogy 2005 és 2013 között stagnált a magyar gazdaság. A gazdaságunk szempontjából a szakértő egyedüli pozitívumként a devizaadósságunk csökkenését emelte ki.
Az IMF hitelének visszautasítása mögött szerinte az a „józan politikai megfontolás” áll, hogy nem szeretjük, ha valaki más mondja meg nekünk, hogy kell gazdaságot csinálni, pedig – mint mondta – „néha nem ártana meghallgatni”.
Kitért rá: vannak dolgok, amik „messze a minimális elvárások szintje alatt vannak”, megemlítve, hogy a World Economic Forum versenyképességi rangsorában az elmúlt öt évben a 48. helyről a 63. helyre csúsztunk le, ami elsősorban a hazai intézményrendszer miatt van, amely összességében a 97. helyen van 140 ország rangsorában. „Ezen belül például az egyik alindex, a kormányzati favoritizmus az állami megrendelések terén, vagyis a korrupció tekintetében a 125. helyen vagyunk, miközben sok piaci alapon működő területen pedig a legjobb ötven-hatvanban. Nem kérdés tehát, hogy mi húzza vissza Magyarországot” – mondta Jaksity. Hozzátette: ebben az államnak kell megkezdeni a változást, a privát szféra utána fog menni.
Jaksity György beszámolt róla: a megtakarítók kedve nem ment a befektetési szolgáltatóktól a brókerbotrány óta, inkább csak a szolgáltatók között volt átrendeződés. „Bármennyire rosszak is az ilyen botrányok, szembesítik az embereket azzal, hogy ez egy kockázatos játék” – közölte. Szerinte a befektetőknek meg kell különböztetni a befektetések és a szolgáltatók kockázatát, mert mindkettő külön-külön létezik, „még ha ezt sokan össze is mossák”.
Mint mondta, annak érdekében, hogy az ilyen botrányok a jövőben ne érintsék az ügyfeleket, megfelelő szabályozásra, hatékony felügyeleti munkára, valamint az ország általános, illetve a politika morális viszonyainak a nagyfokú javulására lenne szükség. A problémák szerinte ugyanakkor „nem az elmúlt két évben, hanem az elmúlt két évtizedben halmozódtak föl”. Úgy vélekedett, hogy a most megbukott cégek a kilencvenes években a távol-keleti és az orosz válsággal indulhattak el a lejtőn, a szabályozó pedig nem tartott lépést a piac bonyolultságának a változásával. Hozzátette: az elmúlt öt évet nézve a felügyelet és az MNB már nagyon alapos munkát végzett.
A Concorde alapítója kitért a menekültválságra is, ami szerint úgy jött a magyar kormánynak, „mint a manna”, hamarabb fogta föl, hogy sokkal nagyobb bajról van szó annál, mint amit az európai szalonokból egy whisky és egy szivar kíséretében meg lehet majd oldani.
