Fej fej mellett az MSZP és a Fidesz

A szocialisták több munkahelyet teremtettek és olcsóbban, mint a Fidesz, de az Orbán-kormány rövidebb idő alatt is nagyobb értékű beruházást vonzott az országba, mint a rivális párt.

Vegyes képet mutatnak Magyarországon a multinacionális cégeknek, illetve nagyvállalatoknak adott különböző kormányzati támogatások. Az elmúlt tíz év 143 egyedi kormánydöntését vizsgálta meg a Magyar Nemzet, amelyből 85-öt a szocialista, míg 58 szerződést a Fidesz-kormány írt alá a nagyrészt külföldi tulajdonú nagyvállalatokkal. (A szerződések a 2015. október 30-i állapotot tükrözik, a 2010-es esztendő adatait a szocialistákhoz soroltuk, mivel a tavaszi választások előtt írták őket alá, vagyis az MSZP-kormányok hat, míg a Fidesz-kabinet öt évének teljesítményét hasonlítottuk össze.)

A szerződések alapján a szocialista kormányok alatt 1615,4 milliárd forintos beruházást valósítottak meg a cégek, amelyhez az állam 134,8 milliárd forintos támogatást nyújtott. Ez idő alatt közel 33 ezer új munkahely létesült. Egy forint állami támogatás mellett a vállalatok 12 forintnyi fejlesztést valósítottak meg, míg az állam egy új munkahelyért átlagosan 4,1 millió forintot fizetett.

Az Orbán-kormány alatt némileg kisebb volumenű, 1346,8 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg a cégek, ehhez az állam csupán 99,5 milliárd forint támogatást nyújtott, és közel 20 ezer munkahely létesült. Egyforintnyi állami dotáció azonban magasabb, 13,5 forintnyi értéket teremtett, miközben a kormány ötmillió forint felett „fizetett” egy új álláshelyért.

Az idők folyamán azonban 20 egyedi kormánydöntés szerződését bontották fel különböző okok miatt. Ebből 19 a szocialista kormányok, míg egy a Fidesz-vezetés alatt aláírt kontraktust érintett. Az érvényben lévő megállapodások alapján viszont jelentősen változik az eredmény, hiszen a 2005 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan 1241,4 milliárd forintra zuhant a cégek által végrehajtott beruházási érték, amely 112,8 milliárd forintnyi állami támogatással párosult. Az egységre jutó állami dotáció értéke 11 forintra csökkent, miközben az új munkahelyekre jutó támogatás 4,6 millió forintra nőtt a vizsgált időszakban létesült 24,5 ezer új állás esetében. A 2011 és 2015 közötti szerződések értéke 1344 milliárd, az állami támogatás pedig 99,4 milliárd forintra módosult. Összesen 19,5 ezer munkahely jött létre állásonként 5,1 millió forintos állami támogatás mellett. A Fidesz által adott egyforintos támogatás 13,5 új forintot jelentett a beruházások összegét tekintve, amivel a jelenlegi kabinet húsz százalékkal hatékonyabb riválisánál.

– Régi gyakorlat, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek sok munkahelyet hoznak létre, vagy nagy értékű termelést valósítanak meg, egyfajta kockázatcsökkentő támogatást kérnek a helyi kormányzattól pénz vagy adókedvezmény formájában – mondta lapunknak Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora, az Antall-kormány ipari minisztere. A szakértő szerint a befogadó kormány ilyenkor arra számít, hogy a nyújtott támogatásnál nagyobb lesz a közvetlen járulékos haszon, hiszen ezek a cégek évtizedekre fektetnek be egy adott régióban. – Nagyon nehéz azonban a puszta számok alapján összehasonlítani egy-egy kormányzati ciklus sikerességét, hiszen jelentős a nemzetközi verseny egy-egy nagyobb beruházás esetén, 3-4 ország is versenghet a befektetőkért – hangsúlyozta a szakember. Bod Péter Ákos szerint az sem mindegy, hogy milyen szektorban valósulnak meg a befektetések, mivel egy programozó matematikus négyszer annyit keres, mint egy gyári munkás, több adót fizet, és a fogyasztásával is nagyobb mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság egészéhez, vagyis egy ilyen állás többet ér, mint egy alacsonyabb képzettséget igénylő szakmunkás pozíció.

Az adatok alapján jól látszik, hogy 2010 után visszaestek a szolgáltatási ágazatban létrejövő beruházások, és jelentősen eltolódott az arány a termelő szektorok javára. Bod Péter Ákos szerint nemcsak az a fontos, hogy minél kisebb támogatással lehessen hazánkba csábítani befektetéseket, hanem az is, hogy lehetőleg olyan ágazatokban valósuljanak meg ezek a beruházások, amelyeknek nagy a hozzáadott értékük. – Magyarország egyébként nem áll olyan rosszul: habár mintegy százezren dolgoznak az autóiparban, az üzleti szolgáltató központokban is 75-80 ezerre emelkedett már a foglalkoztatottak száma – tette hozzá.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a legnagyobb támogatást a Mercedes kecskeméti gyára kapta 2008-ban, 22,1 milliárd forinttal, de a legnagyobb összegű beruházást az Audi Hungária Motor Kft. hajtotta végre 2011-ben, 251,3 milliárd forintos befektetéssel. A győri cég az elmúlt tíz évben 507,2 milliárd forintos beruházást hajtott végre, ezzel 2732 álláshelyet teremtett. Érdekesség, hogy már tíz új munkahelyért cserébe is 300 millió forintos támogatást kapott a Linde Gáz Magyarország Zrt. 2006-ban, igaz, 13 milliárd forint értékben fektetett be. De az Ibiden Hungary Gyártó Kft.-nek is szerencséje volt 2012-ben, mivel 127 millió forintot kapott a tizenöt munkahelyet hozó, közel ötmilliárdos beruházására.