Az idei első három negyedévben a beruházási teljesítmény 0,3 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Éves összevetésben az első negyedévben 3,9 százalékkal csökkent, a másodikban pedig 5,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene.
Az építési beruházások 2,4, a gép- és berendezésberuházások 4,4 százalékkal maradtak el a múlt év harmadik negyedévétől.
A beruházások egynegyedét adó feldolgozóipar beruházásai – az egy évvel korábbi 7,9 százalékos növekedést követően – 6,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül nagyobb mértékű visszaesés következett be az élelmiszeripari, a gumi- és műanyagipari, valamint a járműipari beruházásokban is.
A nemzetgazdasági ágak több mint felénél csökkent a beruházások teljesítménye.
A mezőgazdaságban az erdőgazdálkodással és halászattal együtt 39,0 százalékos volt a visszaesés a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi 9,3 százalékos emelkedéssel szemben. Az év első kilenc hónapjában 28,5 százalékkal maradt el a mezőgazdasági beruházások volumene a múlt év azonos időszakáétól, amikor viszont 17,7 százalékos volt a növekedés.
Az építőiparban 13,9 százalékos volt a beruházások visszaesése a harmadik negyedévben az első félévi 4,2 százalékos zsugorodás után.
A kereskedelemben és gépjárműjavításban 9,8 százalékkal estek vissza a beruházások a tavalyi harmadik negyedévhez képest és 10,5 százalékkal az első háromnegyed évben.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 23,9, százalékkal maradtak el a beruházások a harmadik negyedévben és 9,4 százalékkal az év első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi 33,2, illetve 11,8 százalékos növekedéssel szemben.
A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene – az egy évvel korábbi 46,6 százalékos magas bázishoz képest – 12,6 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben.
A beruházások, a legjelentősebb mértékben, 63,6 százalékkal a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén növekedtek – elsősorban a határvédelmi intézkedések hatására – közölte a KSH. Az első három negyedév egészét tekintve 25,2 százalékos volt a bővülés.
Az egészségügyi beruházások 6,9 százalékkal nőttek, az oktatási területen viszont 2,3 százalékkal mérséklődtek a tavaly július–szeptemberihez képest.
Az idén az első háromnegyed éves csökkenés után a negyedik negyedévben még élénkülhet a beruházási aktivitás Magyarországon, jövőre azonban tovább csökken a beruházások volumene az MTI által csütörtökön megkérdezett szakértők szerint.
Balatoni András, az ING vezető elemzője az MTI-nek kifejtette: várakozása szerint az idei harmadik negyedév után jövőre is csökken a volumen. Az állami beruházások a mérsékeltebb uniós támogatások miatt esnek majd, a versenyszférában nincs külföldi működőtőke-befektetés, nagy feldolgozóipari beruházás, a kis- és középvállalkozások beruházásait ugyan támogatja a jegybank, de az elemző szerint a vállalkozási kedv alacsony.
A csökkenő tendenciát ugyanakkor a jegybank piaci hitelezési programja mérsékelheti – tette hozzá.
Balatoni András úgy vélte, hogy a lassuló GDP-növekedést mutató adatok után várható volt, hogy a beruházások is elmaradnak a korábbi értékektől. Magyarországon elapadni látszik a korábbi évek dinamikus növekedését támogató külföldi működőtőke-beáramlás, emellett a magyar gazdasági szereplők beruházási kedve is viszonylag visszafogott – tette hozzá.
Ha nem elég dinamikusan emelkedik a beruházási volumen, egyre lassabb mértékben emelkedik a tőkeállomány, ami középtávon a kínálati oldalon is korlátot jelent majd, mert nem lesznek meg azok az eszközök, berendezések, amelyekkel egyre több GDP-t lehetne előállítani – vélekedett az elemző.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a negyedik negyedévben a 2007-2013-as EU ciklus lezárása, valamint az egy évvel ezelőtti kissé gyengébb bázis miatt jelentősen élénkülhetnek a beruházások, így az idei év egészét tekintve 1-2 százalékos növekedés várható. Suppan Gergely a beruházások volumenének harmadik negyedévi csökkenését főként az egy évvel korábbi magas bázissal magyarázta.
Jövőre azonban az előző uniós költségvetési ciklus kifutása miatt visszaeshetnek a beruházások, amit a – kedvezmények várható kiterjesztése, valamint az esetleges áfacsökkentés hatására – lakásépítések felfutása részben ellensúlyozhat, de összességében így is kismértékű csökkenésre lehet számítani.
A Takarékbank elemzője arra számít, hogy 2017-ben a 2014-2020-as EU ciklus forrásainak gyorsuló ütemű felhasználásával újra növekednek majd a beruházások, amelyet néhány további jelentős beruházás (Budapest-Belgrád vasútvonal, Liget-projekt, 2017-es vizes világbajnokság) is támogathat. A viszonylag kedvező belső és európai kereslet hatására a versenyszférában is élénkülhetnek a beruházások - olvasható az írásos kommentárban.
