Ellentétes a Magyar Nemzeti Bank céljaival, hogy üzleti stratégiát akar megvalósítani az értéktőzsdén – nyilatkozta lapunknak Torba Tamás közgazdász. – Az MNB-nek nem feladata – ahogy egyetlen más jegybanknak sem –, hogy bármilyen értékpapír- vagy tőkepiac hatékonyságát növelje. A tőzsde magánintézmény, az állam jellemzően legfeljebb kisebbségi részesedéssel rendelkezik benne – tette hozzá.
Torba azt sem tartja helyesnek, hogy más tőzsde vagy egyéb szervezet bekerüljön a tulajdonosok közé, szerinte az az ideális, ha a tőzsdetagok a tulajdonosok. Totális szerepzavarnak nevezte, hogy a jegybank döntse el, melyik privát cég kerül tőzsdére vagy melyiknek javasolja a tőzsdei részvételt. S aggályosnak tartja, hogy a jegybank egyik oldalról tulajdonos, a másik oldalról pedig ellenőrzi a tőzsdét, azaz önmagát.
Egyébként sem a formától és a stratégiától függ a BÉT forgalma, hanem attól, miként működik a gazdaság, vannak-e befektetésre érdemes cégek, van-e elegendő tőke a gazdaságban, vonzó-e az adópolitika.
– A kis- és középvállalkozások tőzsdére vitelét sem tartom jó ötletnek. Ezen vállalkozások finanszírozásának elősegítése érdekében inkább speciális befektetési alapokat kellene létrehozni.
Torba a jegybank pénzügyi rezsicsökkentéssel kapcsolatos elképzelését is elhibázottnak érzi, mert nem a tőzsdei díjak miatt, hanem a brókercégek magas költségei miatt „drága” a tőzsdei szolgáltatás.
Kissé másként látja a helyzetet Pacsi Zoltán, a Geo Professional vezérigazgatója, a BÉT korábbi vezetője. Furcsállotta ugyan, hogy az a jegybank tervezi a BÉT többségi tulajdonának megvásárlását, amelynek ugyanakkor szabályozói feladatai is vannak, s a felügyeletet is ellátja, de hozzátette, minden bizonnyal kitalálható olyan megoldás, amely kiküszöböli ezt az anomáliát. – Az mindenképpen előremutató – tette hozzá –, hogy az állam az elmúlt években tapasztaltnál nagyobb figyelmet szán a tőzsdének. Az kevésbé világos, hogy ehhez miért kell az MNB-nek tőzsdét vásárolni, de végül is mindegy. A magyar szabályozás ugyanis nagyon jó, világos, hogy kinek, mikor, mire van jogosítványa, illetve mi a feladata. Ezért gyakorlatilag lényegtelen, hogy az osztrákok vagy – mint régen – a brókercégek és a bankok a tulajdonosok, esetleg más szervezet, esetünkben a jegybank kezében van a részvények többsége. Kíváncsian várom a jövő év elejére beígért cselekvési programot, hogy miként képzeli el a legnagyobb tulajdonos a tőkepiac talpra állítását.
Kérdésünkre azt is elmondta Pacsi Zoltán, ugyan nem általános, de nem is kiugróan ritka, hogy az állam valamilyen szervezeten keresztül tulajdont szerezzen a tőzsdében. Az egykori tőzsdeelnök arról is beszélt, hogy szerinte ugyan nem az MNB feladata lenne a börze állóvizének megmozgatása, de mind az állami vállalatok tőzsdei megjelenése, mind a kisebb vállalkozások megjelenésének elősegítése lendíthet a piacon.
A szakember ez utóbbi kapcsán kiemelte, természetesen nem a legkisebb, évi 10-20 millió forintos árbevételű cégekről lehet szó, sokkal inkább azokról a magyar kategóriák szerinti közepes – néhány száz millió forintos éves árbevétellel rendelkező – vállalkozásokról, amelyekben benne rejlik a kiugrás lehetősége.
Egészségesebbnek tartja ugyanis, ha egy folyamatosan fejlődő vállalkozás nem hitelből, hanem eddigi eredményeire építve tőkebevonással, a piacról jut friss forráshoz, amit aztán tevékenysége fejlesztéséhez használ fel.
A jegybank kedden jelentette be, hogy 13,2 milliárd forintért megvásárolja a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) többségi tulajdonát. Az eddigi osztrák tulajdonosok 68,8 százalékos tulajdonrészének megvásárlásával 75,8 százalékra nő a jegybanki részesedés. A tervek szerint új stratégiát alakítanak ki, aminek célja, hogy becsatornázzák a hazai tőkét a gazdaságba. Ezt többek között az állami vállalatok és a kisebb cégek tőzsdére vitelével képzelik el.
