Magyar föld külföldi tulajdonban

Mégis emelhetnék a haszonbérleti díjat? Szakértői vélemény határozná meg az árat.

Nemhiába figyelmeztettek szakértők és politikusok is arra, hogy a földszabályozás nemrég végrehajtott módosítása miatt tőkeerős külföldi gazdák kezébe is kerülhetnek a november 16-a óta árverésre kínált állami földek. Bár sokan állították, hogy nem érdekli a földvásárlás a nem magyar állampolgárságú földműveseket, tegnap megtört a jég: az illető külföldi 167 millió forintot fizetett egy olyan területért, amelyet jelenleg a lapunkkal részben közös tulajdoni hátterű Mezort-csoporthoz tartozó Lajta-Hanság Zrt. bérel az államtól 2051-ig. A Hír TV információi szerint a múlt héten indult liciteken eddig ez a legnagyobb földterület, amely hivatalosan is külföldi tulajdonba került. Orbán Viktor miniszterelnöknek a 2010-es kampányban elhangzott ígérete kapcsán egyébként már november elején elismerte Lázár János kancelláriaminiszter, hogy több mint 200 külföldi állampolgár szerzett jogosultságot arra, hogy részt vegyen a földárveréseken.

A kormány nem is kíván változtatni ezen az állapoton, de a haszonbérleti díj időszakonkénti módosítási lehetőségének megteremtéséről nem mondott le. Győrffy Balázs (Fidesz) agrárkamarai elnök tegnap nyújtotta be erről szóló módosító indítványát a parlamentnek. Eszerint a föld tulajdonosa a hosszú távra kötött haszonbérleti szerződés megkötése után öt évvel, majd később rendszeresen felülvizsgálhatná a bérleti díjat. Az Országgyűlés weboldalán közzétett elképzelés indoklása szerint a cél az, hogy a legalább 10 évre kötött haszonbérleti szerződéseknél a felek érdekei közti egyensúlyt még inkább megteremtsék. A javaslat a haszonbérleti díj emelését és csökkentését is lehetővé teszi.

A javaslat ugyanakkor nem zárja el a feleket attól, hogy – ha ez érdekükben áll – ennél rövidebb időtartamban is megállapodjanak. A korábbi elképzelésekhez képest változás, hogy a díjmódosítási kezdeményezésben a piaci haszonbérleti díj mértékét igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítani, amit csatolni kell. A javaslat biztosítaná a szerződés felmondásának jogát, ha a szakértő által meghatározott piaci haszonbérleti díj mértéke a szerződésben szereplő összegtől legalább 20 százalékkal eltér. Átmeneti rendelkezése pedig meghatározná, hogy a korábban kötött haszonbérleti szerződések esetében miként lehet alkalmazni a díjmódosítási lehetőséget.

Az indítvány kapcsán Sallai Róbert Benedek, az LMP szakpolitikusa lapunknak kifejtette: ez érdemben nem befolyásolja a Fidesz azon törekvéseit, hogy saját embereit juttassa jelentős földvagyonhoz, illetve hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel, amelyhez – mint korábban jelezték – nem kívánnak asszisztálni. A zöldpárti politikus szerint a helyzeten nem sokat javít, hogy igazságügyi szakértői véleményhez kötnék a haszonbérleti díjakat. Ehelyett jobb lenne, ha a kis és közepes családi gazdaságok kultúrájának megteremtésével a valós piaci helyzetet lehetne alapul venni.

A Népszabadság beszámolója szerint egyébként – mint ahogy arra számítani lehetett – nem tolonganak az érdeklődők az állami földliciteken, s például a Fejér megyei árveréseken a miniszterelnök köréhez sorolható személyek tulajdonába kerültek a felkínált földek. Mint a lap megírta, egyéb érdeklődő hiányában kikiáltási áron, 14,4 millió forintért jutott 12,5 hektáros területhez Flier Tamás, míg a Mészáros Lőrinc vezette felcsúti Búzakalász Kft. szintén kikiáltási áron, 100,4 millió forintért vett 66,1 hektárnyi szántót. A területek az újdonsült tulajdonosok korábbi bérleményei.

Szakértők úgy látják, Győrffy Balázs indítványa – ha elfogadja a parlament – akár irreálisan magas földbérleti díjakhoz is vezethet. Ennek elkerülését célozta a szocialisták még hétfőn benyújtott törvénymódosítása, amely szerint az, aki hektáronként 55 ezer forintnál magasabb bérleti díjat kér a földet tőle bérlőtől, a jövőben fizessen személyi jövedelemadót. A jelenlegi törvények szerint ugyanis nem kell adót fizetnie annak, aki öt évnél hosszabb időre adja bérbe a földet. Nem ért egyet az MSZP elnökhelyettese, Gőgös Zoltán által is jegyzett javaslattal Karsai József volt szocialista országgyűlési képviselő, Battonya város előző polgármestere. Amikor megtudta a hírt, azonnal felhívta telefonon az MSZP agrárpolitikusát, aki azzal védekezett, hogy elsősorban a néhány száz fideszes nagybirtokos zöldbáró nyerészkedése ellen irányul a javaslat. Ám Karsai József szerint így több mint 300 ezer, mindössze néhány hektárt birtokló szegény földtulajdonos esne el a családja megélhetésének kiegészítéséhez nélkülözhetetlen bérleti díj egy részétől. Megítélése szerint különben is a piaci viszonyoknak kell eldönteniük, hogy ki mennyiért ad, illetve vesz haszonbérbe termőföldet, s nem egykori harcostársainak.