Folytatja a küzdelmet a kínai „méz” ellen a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete (KTME), ennek keretében vásárolt 19 méztételt november 6-án és 7-én az Aldi, a Spar és a Metro üzletekben, amelyeket a brémai QSI laboratóriumban vizsgáltatott meg – mondta Takács Ferenc méhész, a KTME tagja tegnapi sajtótájékoztatóján. Ezekben az üzletekben nagyon nagy arányban található kínai, azaz EU-n kívüli és magyar, azaz EU-s méz keveréke. Az Aldiban nem is találtak mást. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem volt olyan minta, amely minden szempontból megfelelt volna a minőségi méz követelményeinek. Mindegyik „EU és nem EU” jelöléssel ellátott minta kínai „mézet” tartalmazott, s csaknem mindre igaz, hogy nem felelt meg a forgalmazás követelményeinek. A megvizsgált tételek 90 százalékában, 17 mintában volt magas az élesztőgomba-tartalom – ami arra utal, hogy előállítása során erjedés volt (azaz nem méhek készítették), és 80 százaléknyit, azaz 15 mintát „ipari méznek” minősített a brémai QSI laboratórium.
Tehát továbbra is több ezer ember veszi le a polcokról a jogellenesen ott lévő terméket, amelyről egyszerű vizsgálattal bebizonyítható, hogy ipari mézet tartalmaz – vonta le a következtetést Takács Ferenc. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ipari mézet szigorúan tilos fajtajelöléssel – például akác- vagy virágmézként – forgalmazni. Ipari mézként lehetséges, de a bevizsgált tételek – nyilvánvalóan az ipari méz áránál magasabb árszinten – akác- és virágmézként kerültek forgalomba, ennélfogva sértik a törvényt, és becsapják velük a fogyasztókat. – A fogyasztó ugyanis nem tudja, hogy mit tartalmaz a csomagolás, mivel azon Európa-szerte elegendő feltüntetni azt, hogy EU-s és EU-n kívüli méz keveréke – hívta fel a figyelmet a szakember.
Takács Ferenc emlékeztetett arra, hogy végeztetett vizsgálatokat az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) is, az általuk megvizsgáltatott termékek is egytől egyig tartalmaztak kínai „mézet”. Ebből is látható, hogy az EU által kreált „jogi nonszenszt” mennyire kihasználják az ügyeskedők. A multinacionális élelmiszerláncok ugyanakkor tudják – fejtette ki –, hogy a kínai „méz” rossz, mert sok nyugat-európai országban tiltják beszállítóiknak a beszerzését. Az Aldi például Németországban nem engedi be üzleteibe a kínai „mézet”, magyarországi forgalmazásra azonban a KTME tapasztalatai szerint jelenleg kizárólag kínai „mézzel” kevert termékeket szerez be.
A szakember felhívta a figyelmet: Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár lassan egy hónapja nyilatkozott arról, hogy a magyar hatóság fellép a kínai „méz” ellen. Mint arról beszámolt, ennyi idő nem volt elegendő a nem megfelelő méztételek eltüntetésére a boltokból, ellenben országosan szigorú ellenőrzések folynak a magyar méhészeknél. – Az elkészült brémai vizsgálati eredményeket eljuttatják az illetékeseknek, és bíznak benne, hogy ezek hatására most már valóban megindulnak az ellenőrzések mézügyben – fűzte hozzá Takács.
Arra már közelmúltbeli brüszszeli tüntetésük alkalmával felhívták a figyelmet, hogy a hivatalos statisztikák szerint Kína annyi mézet „termel”, amennyit az EU és az amerikai kontinens összes nagy méztermelő állama együttvéve. Ez lehetetlen, ekkora mennyiségű valódi méz megtermelését Kína természeti adottságai nem is teszik lehetővé, ennélfogva sem lehet tehát természetes mézről beszélni az említett, ipari előállítású termékek esetében. Kínában soha nincs „rossz termés”, mindig annyit állítanak elő ebből az ipari termékből – a valódi méz árának töredékéért –, amennyit csak megvesznek tőlük, és az árverseny hatására egyre inkább növekszik a kínai „méz” aránya az üvegekben. – Ezért küzdenek kifejezetten a kínai „méz” ellen, és nem általában a mézimport ellen – magyarázta, hozzátéve: mivel a kínai „méz” mesterséges kotyvasztás eredménye, nagy élelmiszer-biztonsági kockázatot is jelent. Emiatt már sok ország – köztük az Egyesült Államok – megakadályozta, hogy ez a termék bejusson a piacaira. Az EU-ba ugyanakkor jelenleg is 100-150 kamionnyi kínai „méz” érkezik hetente – miközben a magyar termelő nem tudja eladni a portékáját –, még sincs egyetlen üvegen sem feltüntetve a kínai eredet, sehol Európában. A kínai „mézet” korábban már kitiltották az EU-ból, különösen veszélyes antibiotikumtartalma miatt. – Meddig kísérletezhetnek az európai fogyasztókkal? – tette fel a kérdést a szakember.
Takács Ferenc bejelentette azt is, hogy a magyar méhészek addig folytatják a küzdelmüket, amíg az igazság érvényre nem jut ebben a ügyben. A KTME meg fogja kérni a parlamenti pártokat, hogy valamennyi országgyűlési képviselő kóstolja meg a kínai „mézet”. A tisztán kínai tételeknél ugyanis a legegyszerűbb érzékszervi próbával is meg lehet állapítani, hogy a természetes mézhez semmi közük. A KTME továbbá kérni fogja a kormányt, kezdeményezze az EU megfelelő szervezeteinél a nagy számú kínai import „méz” tétel tudományos mélységű vizsgálatát, és állapítsák meg, hogy a kínai „méz” természetes méz-e. Emellett a KTME szervezésében december 12-én országos kaptárégetési demonstrációt tartanak a 15 ezer, őket támogató magyar méhész érdekében, lehetőleg valamennyi olyan üzlet előtt, ahol még akkoriban is forgalmaznak kínai „mézet”. A demonstrációhoz szükséges engedélyek intézését már megkezdték az Aldi, a Spar és a Metro üzletek esetében, mert ezekben találták a legtöbb kínai „mézet”. Az égetést tegnap már ki is próbálták: hamis mézet tartalmazó termékeket semmisítettek meg egy csévharaszti méhészetben.
