Bár Románia gazdasági-pénzügyi kilátásai nem adnak okot a túlzott aggodalomra, nehéz örökséget hagyott maga után az utcai tüntetések nyomására mintegy három héttel ezelőtt lemondott baloldali kormány. A szociáldemokrata Victor Ponta vezette kabinet az elmúlt két évben jelentős mértékű adócsökkentésről döntött, ráadásul intézkedéseinek egy része csak jövő januártól fejti ki hatását. Első körben a kenyér, a sütőipari termékek és bizonyos turisztikai szolgáltatások általános forgalmi adóját (áfa) szállították le 24-ről 9 százalékra 2013-ban. A kedvezményes áfát idén júniusban terjesztették ki az élelmiszerekre és a közétkeztetési szolgáltatásokra, 2016 januárjától pedig ugyanilyen arányban csökken a lakosság és az ipari vállalatok által használt közüzemi víz áfája. Ugyancsak a jövő év elejétől lép hatályba a 20 százalékos általános áfakulcs, a 16-ról öt százalékra leszállított osztalékadó, emellett még több vállalkozást érint majd a könnyített adózási rendszer.
Ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan a bérek felsrófolásába is belefogott a kormányzat. Augusztustól megkétszerezték ötven közjogi méltóság – köztük az államfő, a miniszterelnök, a tárcavezetők és a házelnökök – fizetését, októbertől 25 százalékkal nőtt az állami egészségügyi rendszerben dolgozók jövedelme, decembertől pedig 15 százalékkal keresnek majd többet a köz- és felsőoktatásban dolgozók, akik idén már részesültek egy tízszázalékos béremelésben. És ez még mindig nem minden: a bukaresti parlament megszavazta azt is, hogy decembertől valamennyi közalkalmazott fizetése is nő 10 százalékkal. A törvényhozókat az sem zavarta, hogy a pénzügyminisztérium ellenezte az intézkedést.
Ebből kell tehát „főznie” Dacian Ciolos napokban beiktatott technokrata kormányának, amely ráadásul a jövő évi költségvetés tervezetét is készen kapta kézhez. Ebben 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol a jövő évre a távozó kabinet. Utódjának a jelek szerint éppen az államháztartási hiány féken tartása okozza majd a legnagyobb fejtörést. Az elmúlt időszak adócsökkentési politikáját határozottan ellenző Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen amiatt vonakodik új elővigyázatossági hitelmegállapodást kötni Bukaresttel a szeptemberben lejárt szerződés helyett, mivel becslése alapján a deficit 2016-ban meghaladhatja az Európai Bizottság által engedélyezett 3 százalékot. (A bizottság ennél is nagyobb, 3,5 százalékos hiányt jósol.) Nem véletlenül tekinti az EU mezőgazdasági biztosi posztját 2010 és 2014 között betöltő Ciolos egy évre tervezett mandátuma kiemelt céljának az ország középtávú költségvetési célkitűzése újratárgyalását annak érdekében, hogy „ésszerű keretek közé” lehessen szorítani az államadósságot.
– Nem áll szándékomban lefaragni, ellenben az ország hitelességét sem akarom kockára tenni – válaszolta az új miniszterelnök a frissen foganatosított fizetésemelések végrehajtását firtató kérdésre. Nem hivatalos források úgy tudják, Ciolos – és a mögötte álló Klaus Johannis államfő – csak abban az esetben hajtja végre a közszolgák számára megszavazott béremelést, ha ezzel együtt három százalék alatt tartható a költségvetési hiány. Az új kormány programjában egyébként kiemelt helyen szerepel a közpénzek elköltésének átláthatósága, a makrogazdasági stabilitás fenntartása, továbbá olyan intézkedések előkészítése, amelyekkel Románia közelebb kerülhet az eurózónához való csatlakozáshoz. Hangsúlyos szerepet szán a szakértői kormány az uniós pénzek nagyobb arányú felhasználásának, hiszen hatvan százalék alatti abszorbciós rátájával Románia jelenleg sereghajtó a tagállamok között. Ciolos máris latba vetette Brüsszelben szerzett befolyását: hívására a hét végén Corina Cretu, az EU regionális politikáért felelős (egyébként román) biztosa személyesen látogatott Bukarestbe, ahol többek között a korábban zárolt regionális operatív programok újraindításának lehetőségét elemezték.
Számos gazdasági elemző felszisszent Bukarestben, amikor kiderült, hogy a Ciolos-kabinetben Anca Paliu Dragura bízták a pénzügyminisztérium irányítását. A 42 éves közgazdász ugyanis tizenegy éven keresztül az IMF bukaresti irodájában dolgozott, 2013 óta pedig az Európai Bizottságnál volt gazdasági elemző. Sokak szerint a gazdasági válság idején az akkori román kormány az ő javaslatára foganatosított megszorító intézkedéseket 2010-ben. Éppen szakmai múltjának ismeretében váltott ki meglepetést, hogy a tárcavezető már a parlamenti meghallgatásán leszögezte: a gazdaság jelenlegi állapota alapján Romániának nincs szüksége újabb megállapodásra az IMF-fel. – A valutaalap olyan államoknak nyújt szakértői és anyagi segítséget, amelyek nehéz pénzügyi helyzetben vannak, de ez már nem érvényes Romániára.
Az országnak ehelyett komoly reformstratégiára és a fenntartható gazdasági növekedést biztosító stabil alapokra van szüksége. Az IMF nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek bennünket most érdekelnének – fogalmazott a miniszter, aki szerint Bukarest elővigyázatossági megállapodás nélkül is végre tudja hajtani a vállalt strukturális reformokat. Azt pedig végképp szokatlan volt hallani a valutaalap volt alkalmazottjának szájából, hogy a hitelfelvétellel azért is ajánlott óvatosan bánni, mert „nem helyes, ha a következő nemzedéknek a mi kölcsönünket kell törlesztenie”.
