Történelmi csúcsra nőtt a külföldre vándorolt magyarok hazautalása, ami már a magyar gazdaság 3 százalékát adja. A KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-as adatot, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es – írja a Világgazdaság.
A lap szerint, a jövedelmek hazautalása 2010-ben kezdett el dinamikusan növekedni, amikor elindult a kivándorlási hullám Magyarországról. Az elmúlt öt évben százezrek hagyták el az országot átmenetileg vagy végleg. A legtöbben Nyugat-Európában próbáltak szerencsét, akik ha nem is tudtak elhelyezkedni saját szakmájukban, úgy is magasabb életszínvonalon élnek. Leginkább azonban a jól képzett munkaerő vándorol el, így nagy veszteség éri az országot, ami már több iparágban munkaerőhiányt okozott.
A 920 milliárd forintos hazautalás azt jelenti, hogy átlagosan 200-250 ezer forintot tesznek félre havonta a külföldön dolgozó magyarok, feltételezve, hogy 300-400 ezren küldenek pénzt. Ez viszont kissé magas összegnek tűnik, ez alapján akár azt is gondolhatjuk, hogy ennél is többen lehetnek a külföldön munkát vállaló magyarok.
A Világgazdaság megjegyzi, hogy a pénzek hazautalása ugyan történelmi csúcsra ugrott tavaly, de a dinamika lassulni kezdett az előző évekhez képest. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyre kevesebben vándorolnának el az országból – a statisztikák ezt éppen cáfolják –, hanem sokkal inkább azt mutathatja, hogy egész családok kezdtek el áttelepülni Nyugat-Európába, például Nagy-Britanniába vagy Németországba, s már nincs miért pénzt utalni Magyarországra.
Mint írják, elsősorban a férfiak azok, akik házastársukat itthon hagyva vállalnak külföldön munkát, ebből fakadóan ők több pénzt is utalnak haza, mint a nők.
A Statisztikai Szemle áprilisi száma behatóan foglalkozott a régiónkba irányuló hazautalásokkal. Ugyan a tanulmány szerzője 2012-es adatokat hasonlított össze, ebből több érdekes motívum is kitűnik.
A közép- és kelet-európai régióba tartozó országok közül Moldovában van kitüntetett szerepe a hazautalások bruttó hazai termékhez viszonyított arányának, itt a GDP közel negyedét kitevő összeg származik ebből a forrásból. Ez az arány Bosznia esetében is meghaladja a 10 százalékot, míg a Magyarországot jellemző 1,8 százalékos érték nagyjából megfelelt a régióban tapasztalható átlagnak (azóta 3 százalékra ugrott ez a szám).
2012-ben a hazautalások abszolút értékét vizsgálva Lengyelország szerepe kimagaslóan jelentős volt a régióban, ez az ország nagyságának és a kivándorlás volumenének volt köszönhető. Szintén nagy összegű pénz áramlott az említett okokból Romániába és Szerbiába, de Magyarország is a lista első felében található.
A tanulmány megemlíti, hogy számos probléma van a hazautalások mérésével kapcsolatban, s még nagyon sok teendő van ezen az egyre fontosabbá váló területen. Jelenleg nincs olyan nemzetközi módszertan, amely egyfajta legjobb gyakorlatként szolgálhatna, ugyanakkor egyértelmű, hogy a valóságoshoz közel álló kép kialakításához több adatforrás szintézisére van szükség.
Az informális úton küldött pénzáramlások pontos becslése kulcskérdés, ehhez megfelelő eszközként szolgálhatnak a háztartásfelvételek. Ezek lehetővé teszik azt is, hogy a küldő migránsok és a fogadó háztartások társadalmi-gazdasági helyzetéről is képet kapjunk.
