Válaszolt a jegybank a Quaestor-károsultaknak

Az MNB szerint a fennálló kockázat megítélése a mindenkori befektetők feladata.

MTI
2015. 11. 26. 21:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az alelnök felhívja a figyelmet arra, hogy mindenkinek lehetősége van kötvényt kibocsátani, azaz gazdasági tevékenységhez ilyen módon forrást gyűjteni, attól függetlenül, hogy alacsony vagy magas a jegyzett tőkéje. A lényeg, hogy a kibocsátási tájékoztató megfelelő módon tartalmazza az adatokat, és felhívja ennek kockázatára a figyelmet. Ez esetben ugyanis a kötvény megvásárlói – a hitel nyújtói – el tudják dönteni, elfogadható kockázatot jelent-e számukra az adott gazdasági társaság és annak tevékenysége, illetve, hogy a kockázat vállalását milyen hozamelvárással párosítják.

Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú – így különösen, ha a kibocsátó kevesebb mint egy éve működik, és az értékpapír forgalomba hozatala következtében hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét –, a felügyelet kötelezi arra, hogy ezt a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon tüntesse fel. Ez a Quaestor-kötvények kibocsátási tájékoztatója esetén is így történt.

A felügyelet a jogszabályok szerint nem felügyeli, és nem minősíti a kötvénykibocsátások mögött álló termelő vállalatok tevékenységét vagy az e befektetéseken elérhető, a kötvényekhez kapcsolódó hozamígéretek teljesülését, és nem is kategorizálja a különböző vállalati kötvényeket. Arra, hogy a Quaestor-kötvények fokozott kockázatúak, alapesetben nem terjed ki rájuk a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája, már a PSZÁF is felhívta a nyilvánosság figyelmét – emlékeztet az alelnök.

A Quaestor-csoport esetében a problémát azonban nem a legálisan kibocsátott kötvények okozták, hanem egy ezek melletti visszaélés-sorozat. A befektető úgy tudta, hogy kötvényt vásárolt, de valójában nem kapott értékpapírt a pénzéért, csak hamis igazolásokat állítottak ki neki erről. Ebben az esetben tehát a gyanú szerint a pénzügyi rendszeren kívüli bűncselekmény-sorozatról van szó.

A QÉP néhány kirendeltségénél 2014. november 27-én az MNB fogyasztóvédelmi próbavásárlást végzett. Ez kizárólag az értékpapírok forgalmazásával kapcsolatos tájékoztatásra, illetve a kibocsátási tájékoztatóhoz kötődő fogyasztói tájékoztatásra vonatkozott, nem üzleti megbízhatósági (prudenciális) átfogó vizsgálat volt.

Azt megelőzően, hogy az MNB feltárta a QÉP-nél a visszaéléseket, utoljára 2013-ban végzett átfogó prudenciális felügyeleti vizsgálatot a PSZÁF, ez azonban nem tárta fel a visszaéléseket. Ez a vizsgálat azt állapította meg, hogy a társaságnál a pénz- és értékpapír fedezettség rendben van, azaz a társaság kezelésében megtalálható az ügyfelek részére kezelt pénz és értékpapír-állomány. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, a vizsgálat lezárásakor már több mint 135 milliárd forint fiktív állományt tartott nyilván a QÉP, csak a PSZÁF vizsgálata ezt nem volt képes feltárni – ismerteti az MNB alelnöke.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.