Brüsszel helyett saját forrásból kellett finanszírozni 600 milliárd forintot, aminek EU-s támogatásból kellett volna megérkeznie, ez pedig akadályozza az államadósság idei csökkenését – mondta Varga Mihály a Figyelőnek. A csütörtökön megjelent interjúban a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy az a benyomása, mintha Brüsszel abban lenne érdekelt, hogy a magyar államadósság ne tudjon csökkenni.
A tervezett 2,4 százalékos hiánynál kevesebbel számol a miniszter, becslései szerint az idei deficit a GDP 2,2 százaléka körül lehet, de az államadósság alakulásánál „kicsit más a helyzet”. Varga Mihály úgy fogalmazott, „négy éve mindig teljesítettük a törvényben foglaltakat, és az idén is törekszünk arra, hogy ez így legyen”.
Az ország várt, majd elmaradt felminősítése kapcsán Varga arról beszélt, hogy illúzió lett volna most javulást várni, ugyanis a nem befektetésre ajánlott kategóriába kerülés után átlagosan öt évig tart, ameddig egy ország kikerülhet ebből a zónából. A miniszter arra számít, hogy jövőre a három hitelminősítő közül valamelyik lépni fog, szerinte a felminősítés előszobájában vagyunk ugyanis. Mint mondta, egy felminősítéssel mindenképpen kinyílnának előttünk a ma még zárt befektetési alapok.
Varga szólt arról is, hogy a jövő évben lejáró 5-5,5 milliárd euró devizaadósság egy részét a kínai renminbiben (jüanban) tervezi megújítani az állam, de nem az összeg nagysága lesz az érdekes, hanem az, hogy kiépült egy olyan új kapcsolat, amely „az állampapírpiacok finanszírozását is biztosabbá teheti”. A befektetések terén a miniszter azt látja, hogy a nemzetközi turbulenciák ellenére az autógyártók továbbra is bíznak bennünk. A miniszter szerint egyre nagyobb szerepet kell kapnia a belső fogyasztás bővülésének, mint mondta, ehhez pedig a bérszínvonal emelésén keresztül vezet az út. Úgy véli, az érzékelhető mértékű bérfelzárkózáshoz legalább évi 2,5-4,5 százalékos reálbér-emelkedésre van szükség.
Az emissziós válsággal kapcsolatosan a miniszter azt mondta, a nagy autógyártók nem jelezték, hogy módosítanák magyarországi fejlesztési terveiket. Ennek ellenére a kormány válasza az volt, hogy a közbeszerzések egy részében lehetővé tették az elektromos autók megvételét, és töltőállomásokat hoztak létre, valamint a tömegközlekedésben és a hulladékszállításban is lehetővé tette a kormány az e-járművek beszerzését.
