Államadósság: Varga Brüsszelre mutogat

Az a benyomása, mintha Brüsszel abban lenne érdekelt, hogy a magyar államadósság ne tudjon csökkenni.

MNO
2015. 12. 17. 8:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brüsszel helyett saját forrásból kellett finanszírozni 600 milliárd forintot, aminek EU-s támogatásból kellett volna megérkeznie, ez pedig akadályozza az államadósság idei csökkenését – mondta Varga Mihály a Figyelőnek. A csütörtökön megjelent interjúban a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy az a benyomása, mintha Brüsszel abban lenne érdekelt, hogy a magyar államadósság ne tudjon csökkenni.

A tervezett 2,4 százalékos hiánynál kevesebbel számol a miniszter, becslései szerint az idei deficit a GDP 2,2 százaléka körül lehet, de az államadósság alakulásánál „kicsit más a helyzet”. Varga Mihály úgy fogalmazott, „négy éve mindig teljesítettük a törvényben foglaltakat, és az idén is törekszünk arra, hogy ez így legyen”.

Az ország várt, majd elmaradt felminősítése kapcsán Varga arról beszélt, hogy illúzió lett volna most javulást várni, ugyanis a nem befektetésre ajánlott kategóriába kerülés után átlagosan öt évig tart, ameddig egy ország kikerülhet ebből a zónából. A miniszter arra számít, hogy jövőre a három hitelminősítő közül valamelyik lépni fog, szerinte a felminősítés előszobájában vagyunk ugyanis. Mint mondta, egy felminősítéssel mindenképpen kinyílnának előttünk a ma még zárt befektetési alapok.

Varga szólt arról is, hogy a jövő évben lejáró 5-5,5 milliárd euró devizaadósság egy részét a kínai renminbiben (jüanban) tervezi megújítani az állam, de nem az összeg nagysága lesz az érdekes, hanem az, hogy kiépült egy olyan új kapcsolat, amely „az állampapírpiacok finanszírozását is biztosabbá teheti”. A befektetések terén a miniszter azt látja, hogy a nemzetközi turbulenciák ellenére az autógyártók továbbra is bíznak bennünk. A miniszter szerint egyre nagyobb szerepet kell kapnia a belső fogyasztás bővülésének, mint mondta, ehhez pedig a bérszínvonal emelésén keresztül vezet az út. Úgy véli, az érzékelhető mértékű bérfelzárkózáshoz legalább évi 2,5-4,5 százalékos reálbér-emelkedésre van szükség.

Az emissziós válsággal kapcsolatosan a miniszter azt mondta, a nagy autógyártók nem jelezték, hogy módosítanák magyarországi fejlesztési terveiket. Ennek ellenére a kormány válasza az volt, hogy a közbeszerzések egy részében lehetővé tették az elektromos autók megvételét, és töltőállomásokat hoztak létre, valamint a tömegközlekedésben és a hulladékszállításban is lehetővé tette a kormány az e-járművek beszerzését.

Varga arról is beszélt, hogy a szakképzetlen munkaerő ragad be a közfoglalkoztatásba, ezért olyan programokat indított a kormány, amely az átképzésüket teszik lehetővé. A miniszter bízik továbbá abban, hogy a lakáspiac jövőre megindul, ennek érdekében terjesztik be a parlament elé az új lakások áfájának csökkentését 27-ről 5 százalékra.

Még az idén megszületnek a döntések az átalakított NAV vezetőivel kapcsolatosan – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jó néhány státusz megszűnik. Annak kapcsán, hogy a kabinet átvenné a BKV működtetését, Varga azt mondta, hogy a cég átadása szóba került a múlt héten, amikor is Tarlóssal tárgyalt, de mint mondta, nem folynak előkészületek a BKV átvételére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.