Nem nőtt a korrupció az elmúlt években, egyszerűen csak másmilyen lett – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója. 2010 előtt is szörnyen rossz volt a helyzet a korrupció tekintetében, és odáig fajult, hogy megvalósult a korrupció hídverése a politikai és a gazdasági elit között. Ezután „minőségi” ugrás történt azáltal, hogy keretek közé szorították a kormány erejét kontrollálni tudó állami intézményeket – mondta. Ligeti szerint ennek hatására alakult ki az a helyzet, hogy az Alkotmánybíróság már nem ellenőriz, és nincs valódi ombudsmani védelem sem az információszabadság, sem a közérdekű adatok megismerhetőségének területén. A kormány folyamatosan alakítja, átírja azokat a törvényeket, amelyek a hatalomnak kellemetlenek lehetnek, egyre erősödnek a gazdaságban a keleties, oligarchikus minták, miközben a közbeszerzések testreszabása olyan méreteket öltött, hogy már szégyenérzetet sem kelt egy-egy pályázat elnyerése.
– A hatalom a hozzá közel álló, holdudvarbeli cégeket közpénzzel stafírozza ki, és ezek a cégek úgy jutnak rendkívüli nyereséghez, hogy nem a piacon működő versenytársaikkal küzdenek, hanem az állam kegyeit keresik, hiszen az állami szerződéseknek köszönhetően gazdagodnak meg – hangsúlyozta. A kormányhatalom Ligeti szerint nem cselekvési szabadságának gátjaként tekint a jogszabályokra, hanem hatalmának kiterjesztésére szolgáló eszközöket lát bennük.
A november 1-jén életbe lépett új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: nem tudja, hogy Európa valóban legszigorúbb közbeszerzési törvényét alkotta volna meg a magyar kabinet, az azonban biztos, hogy megfelel az uniós előírásoknak, és bizonyos területeken az EU irányelvei által felkínált szabályozási lehetőségek közül a szigorúbbat választotta. – Ilyen például az öntisztázási eljárás, ami azt jelenti, hogy az a cég, amely korábban korrupciós ügybe keveredett, igazolhatja, hogy megtette a korrupció újbóli előfordulásának megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, és ezáltal nincs kizárva a jövőbeli közbeszerzésekből. Az EU ennek az eljárásnak a szabályozására többféle megoldást is lehetővé tett, és a magyar kormány a szigorúbb szabályozási javaslatokat építette be a törvénybe. Ennek köszönhetően az öntisztázás elfogadásáról a Közbeszerzési Hatóság dönt, míg a közbeszerzéseket kiíró egyes állami szervek, minisztériumok vagy éppen önkormányzatok külön-külön nem hozhatnak ilyen döntést – közölte.
Ligeti Miklós szerint ugyanakkor nem a törvény betű szerinti szigorával van gond, hanem a végrehajtással, hiszen a rendszerváltoztatást követően még egyetlen kormánynak sem sikerült igazán átlátható közpénzviszonyokat teremtenie. Az állami megbízások Magyarországon mindenkor könnyen megtalálták a politikához közel álló vállalkozókat. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Magyarország a politikusok és vezető állami tisztségviselők családját, hozzátartozóit is kizárta a közpénzre irányuló versenyből. Az Európai Unió ezt nem írta elő kötelezettségként, vagyis Magyarország ezen a területen is kifejezetten kemény, az európai uniós elváráson túlmutató szabályozást vezetett be. A múlt heti módosítás hatására azonban mégis részt vehetnek politikusi dinasztiák is a közbeszerzéseken, amennyiben nem egy háztartásban laknak a magas rangú állami hivatalt viselő rokonnal.
Ligeti Miklós a Fidesz frakcióvezetőjének hét végi interjújára is reagált, amelyben Kósa Lajos az online pénztárgépek és az elektronikus útdíj bevezetését is a korrupcióellenes harc eszközének nevezte. Ligeti szerint ezeknek van bizonyos korrupciót csökkentő hatásuk, de a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb fegyvere az állam, ha feltárja a belső visszaéléseket.
