Brüsszel ezeket követeli Magyar Pétertől a mentelmi jogáért cserébe

Tarr Zoltán azt mondta a Tisza Pártról, hogy sok kérdésben nincs önálló véleményük, ezekben a kérdésekben az Európai Néppárt álláspontja irányadó. Megnéztük, hogy mit képvisel Magyarországon a Tisza és kiderült, mindenben Brüsszel utasításait követik – olvasható az Ellenpont oldalán.

Brüsszel és a Tisza Párt érvelése között szoros az összhang Forrás: AFP

Brüsszel évek óta rendszeresen kritizálja a magyar kormány stratégiai intézkedéseit, amihez a mindenkori ellenzék lelkesen asszisztál. Az Ellenpont összeszedte, melyek a legfontosabb intézkedések, amelyeket Brüsszel eltöröltetne az ellenzék aktuális vezetőjével, Magyar Péterrel. Szalai Szilárd vezető szerkesztő cikkét teljes terjedelmében az Ellenpont oldalán olvashatják.

Brüsszel utasítására a Tisza Párt eltörölné a rezsicsökkentést (Fotó: AFP)

• Az elmúlt 15 év legfontosabb kormányzati vívmányai rendre ellenállást váltottak ki az Európai Unió vezetéséből, amelyet a hazai ellenzék politikai tőkeként igyekezett kamatoztatni.
• Brüsszel kritizálta az olyan lakossági támogatásokat, mint a 13. havi nyugdíj visszaépítése, vagy a rezsicsökkentés, és ennek megfelelően a magyarországi baloldal is a brüsszeli álláspontot tette magáévá.
• Tarr Zoltán egy interjúban beismerte, a Tisza Pártnak sok kérdésben nincs világos, önálló álláspontja, ezekben az ügyekben azt csinálják, amit a Néppárt mond.
• Brüsszel a jogállamisági eljárásokkal és a migrációs kvótával akarja sarokba szorítani a magyar kormányzatot, ezt vakon támogatják Magyar Péterék. 
• Tulajdonképpen a Tisza Párt a Bizottság meghosszabbított kezeként hajtaná végre Brüsszel döntéseit Magyarországon.
• Magyar Péter a mentelmi joga érdekében, – hogy ne kelljen telefonlopásért bíróság elé állnia – mindenben kiszolgálja Ursula von der Leyen és Manfred Weber akaratát.
• A Tisza Párt kampányát részben az Európai Néppárt fizeti, ezt bizonyítja a rengeteg EPP logó, ami megjelent a párt „kongresszusán”. Ezért is követeli az engedelmességet Manfred Webertől Magyar Péter.

Brüsszel utasítására a Tisza Párt eltörölné a rezsicsökkentést

A rezsicsökkentés, amely a magyar kormány egyik legnépszerűbb intézkedése, Brüsszelből a bevezetése óta támadás alatt áll. Az Európai Bizottság 2025-ös országspecifikus ajánlásában egyértelműen szerepel, hogy a rezsicsökkentés fokozatos kivezetése szükséges, mivel a rendszer „indokolatlan fosszilis támogatásokat tart fenn, torzítja az energiapiacot és veszélyezteti a fenntarthatóságot”. Hogy a fogyasztókat hogyan terhelnék meg a brüsszeli szankciók miatti energiaár-emelkedés, arról nem tesz említést a jelentés.

A Tisza Párt ezen a téren egyértelműen besorolt Brüsszel mögé, és rendszeresen támadják a rezsicsökkentést. Magyar Péter például úgy fogalmazott: A rezsicsökkentés is egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van ugye a rezsicsökkentés.

(factcheck: az az állítás, hogy a magyar emberek többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, hamis) 

Gerzsenyi Gabriella EP-képviselő pedig arról beszélt, hogy az energiaárak túl olcsók jelenleg, visszhangozva Brüsszel multipárti álláspontját. Arról, hogy a Tisza Párt megszüntetné a rezsicsökkentést Surányi György is beszélt a Rákosmenti Tisza-sziget fórumán. Az előadásból kiderül az is, hogy Tarr Zoltán alelnökhöz hasonlóan titkolná ezt a szándékukat, nem ezzel kezdené, de kormányra kerülve

lehet egy olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy meg lehet kérdőjelezni a rezsicsökkentést.

Az EU ugyanolyan adóemelést szeretne, mint amilyet a Tisza

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az országjelentés adóemelést javasol, ha adóreformra kerül sor. És mindenképp kizárja az adócsökkentést. Mindez egybevág azzal az adóemelési tervezettel, amelynek értelmében a Tisza Párt háromkulcsos progresszív adózás bevezetését tervezi.

Az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésében arról írnak, hogy Magyarország személyi jövedelemadó-rendszere ma egyoldalúan laposnak (flat tax) tekinthető. Megállapításuk szerint a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó miatt a munkajövedelmek relatíve nagyobb terhet rónak az alacsony jövedelmű háztartásokra, miközben a felső jövedelmi rétegekre viszonylag enyhébb a tényleges adóterhelés. E megállapítás ugyanakkor nehezen értelmezhető, hiszen a magasabb jövedelemből értelemszerűen nominálisan többet adóznak most is az adófizetők, mint az alacsonyból.

Továbbá a kapcsolódó ország-specifikus ajánlások a költségvetési konszolidáció fontosságát is hangsúlyozzák: Magyarország számára megfogalmazott ajánlások a hiánycsökkentés felé irányuló ütemet és a kiadások fenntartható növekedését szorgalmazzák, ami azt jelenti, hogy minden adóreformot úgy kell tervezni, hogy hozzájáruljon a közfinanszírozások stabilizálásához.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az országjelentés adóemelést javasol, ha adóreformra kerül sor. És mindenképp kizárja az adócsökkentést. Mindez egybevág azzal az adóemelési tervezettel, amelynek értelmében a Tisza Párt háromkulcsos progresszív adózás bevezetését tervezi.

A Tisza adószakértőinek kiszivárgott javaslata Forrás: Ellenpont

Az Ellenpont szerint a Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei alapján a jelenlegi adószint csak egy nagyon szűk réteg számára maradna érvényben, miközben az átlagbér már a 22 százalékos adósávba esne. A tervek szerint az 1,25 millió forintot meghaladó jövedelmeket már a 33 százalékos sáv terhelné, ami ellentmond Magyar Péter korábbi ígéretének, miszerint jelentősen csökkenteni kívánja az szja-t.

A cégeknek is többet kell fizetniük

Az Európai Bizottság országjelentése alapján felmerült a társasági adó emelésének ötlete Magyarországon. A dokumentum szerint a 9 százalékos társasági adókulcs az EU-tagállamok között az egyik legalacsonyabb, a tényleges átlagos adóteher pedig jóval az uniós átlag alatt van. A Bizottság ezért az adókulcs emelését és a bevételi bázis megerősítését javasolja.

A gyakorlatban ez a kedvezmények és kivételek felülvizsgálatát, bizonyos adómentességek korlátozását, valamint a belföldi és transzferár-kockázatok kezelését jelentené. A javaslat értelmében a társasági adók emelése együtt járna a cégeknek biztosított kedvezmények visszavágásával, ami a szakértők szerint jelentősen ronthatná Magyarország versenyképességét a befektetések terén.

Ehhez alkalmazkodik a Tisza Párt adóstratégiája, amely jelentős emelést tartalmaz a társasági adó terén jelenlegi kilencszázalékos kulcsot a tervek szerint 25 százalékos szintre emelnék, azzal az érveléssel, hogy a túl alacsony adókulcs »adóparadicsommá« teszi az országot, de nem jelent elegendő bevételt az államnak.

A Tisza Párt kiszivárgott programja szerint felmerült a társasági és tőkejövedelemadó módosítása is, amit az ország-specifikus ajánlások is említenek. A tervezet szerint az átlagkereset mértékéig a céges osztalékok után 20 százalék adót kellene fizetni, az átlagkereset kétszereséig már 30 százalékot, ennél magasabb jövedelmek esetében pedig egy 40 százalékos sáv is életbe lépne.

Hasonlóan történne az állampapírok és részvények nyereségének megadóztatása is. Az eredeti tőkebefektetés nyeresége után a mindenkori átlagbérnek megfelelő összegig 20, afölött az átlagbér kétszereséig 30, azt is meghaladó nyereség esetén pedig 40 százalékos kulccsal kellene adózni.

A Tisza Párt elképzelései szerint tőkejövedelemnek számítana minden olyan bevétel, amely nem bér, hanem „attól elkülönülten adózik”. A terv komolyságát jelzi, hogy a párt tanácsadója, Raskó György is erről beszélt a 24.hu podcastjében.

Búcsút mondhatnánk a 13. havi nyugdíjnak

A 13. havi nyugdíj visszaépítése a korábbi szocialista megszorítások után szimbolikus intézkedésnek számított a kormány részéről. Ugyanakkor az Európai Bizottság és az OECD szakértői többször javasolták a rendszer „kivezetését vagy korlátozását”, mivel hosszú távon fenntarthatatlannak tartják. A Tisza Párt Magyarországon is megtalálta a témához kapcsolódó szakértőket: Petschnig Mária Zita, a párt programírója nyíltan erről beszélt.

A 13. havi nyugdíj már nem kapcsolódik közvetlenül a munkavégzéshez… Jobb lenne egy igazságosabb rendszer, például egy átlagnyugdíjhoz kötött kifizetés.

Ez a kijelentés nagyban egybevág az uniós szakértők érveivel, akik szerint a 13. havi juttatás inkább politikai eszköz, mint fenntartható nyugdíjpolitika. Egy másik alkalommal a közgazdász a 13. havi nyugdíjat is kifigurázta, amikor a Belvárosi Szabadegyetem február 4-i előadásán kifejtette véleményét:

Mindenféle örömüzenetet össze kell szedni a kormánynak, de hallottuk, hogy kifizetik a 13. havi nyugdíjat mindenképpen, ellentétben azzal, amit ugye Brüsszel akar, meg egyes közgazdászok Magyarországon akarnak.

A támadás érthető, hiszen az Európai Bizottság 2022 novemberében, Brüsszelben kelt 91 oldalas javaslatában véleményezte Magyarország RRF-tervét, azt több ponton is támadta. A válaszdokumentum 13. oldalán konkrétan meg is fogalmazzák:

A közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések – az állam hosszú távú nyugdíjkötelezettségeinek növelése miatt – súlyosbítják a fenntarthatósági kihívást. A 13. havi nyugdíj 2021-es és 2022-es újbóli bevezetése növeli a nyugdíjkiadásokat.

A migrációs kvótát a Tisza Párt egyértelműen támogatta. Az illegális migráció a kormány és Brüsszel egyik leginkább szimbolikus konfliktusát jelentette: 2015-ben a magyar kormány határkerítést épített a déli határon, amit Brüsszel és több nyugati vezető is élesen kritizált. A kormányzat konzekvens migrációellenes álláspontja ugyanakkor Európában követendő példává vált, megakadályozva párhuzamos társadalmak és no-go zónák kialakulását.

Ezzel szemben a Tisza Párt a migrációs paktumot támogatta: a nyilvános EP-jegyzőkönyvek és költségvetési dokumentumok szerint politikusaik többször is jóváhagyták a betelepítési kvótarendszert és azokat az intézkedéseket, amelyek a határzár miatt büntették volna Magyarországot.

Az egyik 2025-ös uniós költségvetési szavazás során a Tisza képviselői igennel szavaztak egy olyan módosításra, amely 25 millió euróval növelte meg a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretét – egyértelműen azzal a céllal, hogy elősegítse a migrációs paktum gyors és hatékony végrehajtását.

A migrációs paktum kötelező szétosztási kvótákat tartalmaz, és pénzbüntetéssel sújtja azokat az országokat, amelyek nem fogadnak be migránsokat – köztük Magyarországot is. Ez egyértelműen mutatja, hogy a Tisza Párt Brüsszel érdekei szerint szembemegy a magyar kormány álláspontjával, amely szerint a paktum „betelepítési kvótát” jelent és veszélyezteti a nemzeti szuverenitást.

Az árrésstopot is megpróbálta hitelteleníteni Magyar Péter

Egy másik vitatott intézkedés az árrésstop volt, amely a háborús infláció mérséklésének egyik kulcseszköze. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése szerint az intézkedés idén 1,6 százalékponttal csökkentette az inflációt. Brüsszelt azonban nem nyugtatta, ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen: egy eljárás az élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi árára vonatkozó árrés-limit, a másik a drogériák nem élelmiszer-termékeinek árréskorlátozása miatt. A bizottság felszólította Magyarországot, hogy állítsa helyre a versenyjog és a letelepedési szabadság elveit, mivel az árréskorlátozás korlátozhatja a vállalkozások szabad piaci mozgását.

Ezen a téren a Tisza ugyan óvatosabban mozog, de egyértelműen Brüsszel lapjaiból játszik. A Tisza Párt vezére márciusban az árrésstopot látszatintézkedésnek titulálta és kijelentette, a multik különadóját eltörölné.

A multik régóta az adókedvezmények visszaállítását sürgetik, és Brüsszelig lobbiztak azért, hogy Magyarország ne jusson hozzá bizonyos uniós forrásokhoz.

A Tisza Párt Brüsszel álláspontját támogatja: a jogállamisági mechanizmus részeként több milliárd eurót tartanak vissza Magyarországtól, és a politikai nyomásgyakorlás eszközeként már a szavazati jog felfüggesztését is felvetették. Ezt a párt kifejezetten pozitívan fogadja. Kollár Kinga EP-képviselő például úgy fogalmazott: 

Jól működik és hatékony az uniós pénzek visszatartása, mert megakasztja a magyar gazdaság fejlődését, beruházások és kórházfelújítások maradnak el.

Ez a kijelentés egybevág Brüsszel stratégiájával, amely a forrásvisszatartást politikai nyomásgyakorló eszközként alkalmazza.

A rezsicsökkentés, a 13. havi nyugdíj, a jogállamisági eljárás és az illegális migráció példái mind azt mutatják, hogy Brüsszel és a Tisza Párt érvelése között szoros az összhang. A kormány által nemzeti sorskérdésnek tekintett intézkedéseket Brüsszel kívülről, a Tisza pedig belföldről támadja, gyakran azonos retorikával. Brüsszel kívülről adja a kritikát, a Tisza pedig Magyarországon belül érvényesíti azt – mindezt Magyar Péter mentelmi jogának védelmével Brüsszel irányítása alatt.

Borítókép: Brüsszel és a Tisza Párt érvelése között szoros az összhang (Fotó: AFP)