Úgy tűnik, a kormányzati akarat hiánya az egyetlen oka annak, hogy még mindig nem indult el egy hatékony bérfelzárkóztatási program Magyarországon. Az elmúlt időszakban mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekvédelmi képviseletét ellátó szakértők is úgy nyilatkoztak, hogy egy 15-20 százalékos béremelést mindenféle nehézség nélkül elbírna a hazai gazdaság, ez nem veszélyeztetné a versenyképességet.
– A kormány feladata lenne megvalósítani azt, amit a munkaadóknak és a szakszervezeteknek kellene kimondani: egy többéves bérfelzárkóztatási programra van szükség Magyarországon – summázta röviden a helyzetet Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója. Pogátsa szerint nem lehet olyan gazdaságot működtetni, amelyben a bérből élők nagy része kevesebbet keres, mint a létminimum.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelenleg egy kétgyermekes család esetében a létminimum összege havi 253 ezer forint. A közgazdász minimális társadalmi célnak nevezte azt, hogy senki se vigyen haza ennél kisebb havi jövedelmet. Pogátsa szerint a vállalkozók egy részének most sem okozna különösebb problémát a magasabb bér kifizetése, de mivel nem kényszeríti őket erre semmi, nem is növelik a fizetéseket.
A közgazdász szerint Nyugat-Európában a gazdaságpolitika azzal kényszeríti az alacsony hozzáadott értékű cégeket a technológiai fejlesztésre, ezzel a versenyképesség javítására, hogy folyamatosan emeli a minimálbért. – Magyarországon már több cégvezetővel beszéltem, akik támogatják a béremelést, mivel hiába ruháznak be a legújabb technológiába, azok a vállalkozások nyerik az árversenyt, amelyek szociális dömpingbérekkel zsákmányolják ki a munkavállalóikat – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a béremelési program a gazdaságfejlesztés egyik fontos kulcseleme is egyben.
– Akad néhány ágazat, ahol problémát jelentene egy drasztikusabb béremelési program végrehajtása, azonban a gazdaság egészét tekintve bőven van lehetőség egy 15-20 százalékos bérfejlesztésre – értett egyet Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ám az eddigi hat tárgyalás alkalmával sem sikerült a döntéshozókat rávenni arra, hogy egy több évre előre tervezett bérfelzárkóztatási programot indítsanak Magyarországon.
A munkaadókkal kapcsolatban az elnök megjegyezte: a minimálbéres tárgyalások során azt tapasztalták, hogy a cégek képviselői nem erőltetik az emelést, sőt az elmúlt időszakban már konkrét számokat sem akartak mondani a következő évi minimálbér-ajánlás tekintetében, csak elvekről hajlandók beszélni. – Ezzel együtt több vállalat is nagyobb arányú bérfejlesztést hajtott végre. Az Auchan például tíz, míg az egyik logisztikai cég 15 százalékkal növelte a munkatársak fizetését, mivel alig van munkaerő – közölte Kordás László. Az elnök szerint a bérfelzárkózás a gazdaság hatékonyságából fakad, a bérfelzárkóztatás viszont a kormány dolga lenne, hiszen ezt csak jogszabályokkal lehetne kikényszeríteni.
Miközben a szakértők előtt sem világos, hogy a kormány miért nem tesz jóval többet a magasabb bérekért, a KSH tegnap közölt adataiból kitűnik, hogy folytatódik a fizetések lassú emelkedése. Októberben 4,8 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 5,6 százalékos volt a növekedés. Mivel októberben az éves infláció 0,1 százalékos volt, a reálkeresetek 4,7 százalékkal emelkedtek éves alapon. A vállalkozásoknál az októberi bruttó átlagkereset csaknem elérte a 260 ezer forintot, ami 170 ezer nettónak felelt meg. Az első tíz hónapban a bruttó bérek négy százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év azonos időszakában, a vállalkozásoknál 3,8, a költségvetési intézményeknél 4,2 százalékos volt a növekedés.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a számok láttán örömét fejezte ki, mivel 34 hónapja emelkednek a reálkeresetek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban nem ennyire optimista, a héten közölt jelentésében arról írt, hogy bár a magyar gazdaság felzárkózása folytatódik, a következő években sem számolhatunk nagymértékű béremeléssel. – Mivel a gyenge szakszervezeti intézmény miatt nálunk a munkaadói oldal ereje jóval nagyobb, a bértárgyalások során a vállalatok a munkaerőhiány növekedésének érzékelése ellenére továbbra is kivárhatnak a béremeléssel a bizonytalan gazdasági környezet miatt – közölte az MNB.
