Az észak-angliai Kellingley bányaipari komplexumban a pénteki műszak után leállt a termelés, és ezzel az egykor hatalmas ágazat utolsó 450 dolgozója elveszítette állását.
A brit mélyművelésű szénbányászat felfutása az ipari forradalomtól az 1920-as évekig tartott. A két világháború között háromezer bányában 1,2 millióan dolgoztak.
A most bezárt Kellingley egy időben Európa legnagyobb mélyművelésű szénbányája volt, ahol a termelés csúcspontján kétezer bányász óránként átlagosan 900 tonna szenet küldött a felszínre.
A brit szénbányászat azonban már évtizedek óta hanyatlik, mindenekelőtt az ipar korszerűsítése, a szénalapú energiatermelés visszaszorulása és a hazai termelésnél jóval olcsóbb import miatt. Az ágazat leépülése ellen már 1984-ben hatalmas, egy évig tartó sztrájkkal tiltakoztak az akkoriban még igen befolyásos szakszervezetek, de az volt az utolsó ilyen méretű ipari tiltakozó megmozdulás.
Nagy-Britannia 2003 óta minden évben több szenet importált, mint amennyit a hazai bányákból kitermelt. Az 1980-as évek elején csaknem 130 millió tonna volt a hazai termelés évente, és valamivel 4 millió tonna feletti az import, tavaly ugyanakkor a brit mélyművelésű bányákban nem egészen 12 millió tonna szenet fejtettek, az import pedig megközelítette a 42 millió tonnát.
