Több változás is hatályba lépett az adózás rendjéről szóló törvény alapján az új év első napján. Az egyik legjelentősebb, hogy az adóhatóság ezentúl kategorizálja a vállalkozókat, akik cégbejegyzésre kötelezettek, s ez alapján eltérő eljárási szabályokat alkalmaz a megbízható és a kockázatos adózókra. Megbízható adózó abból a cégből válhat, amely egyebek mellett legalább három éve folyamatosan működik, s nincs 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása. A feltételek közé tartozik az is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt csődeljárás alatt, s nem állt fokozott hatósági ellenőrzés alatt az elmúlt öt évben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a megbízható adózók kedvezményekben részesülnek. Ezek közül a legfontosabb, hogy adóellenőrzésük nem haladhatja meg a 180 napot. Ezenkívül több mulasztás esetén sem egyből büntetésre, csak figyelmeztetésre számíthatnak. Az áfa-visszautalásuk is lerövidül a minisztérium ígérete szerint: jövőre 45 nap, 2018-tól 30 nap lesz a határidő.
Kockázatos vagy rossz adózó azokból a cégekből lehet, amelyeknek nagy összegű adóhiányuk van, esetleg nem jelentik be az alkalmazottakat. Esetükben az áfakiutalás összege 75 nap lesz a tárca szerint, az ellenőrzés 60 nappal meghosszabbodik, és magasabb késedelmi pótlékra is számíthatnak. Az adózókat az első negyedéves adatok alapján egyébként csak idén félévkor értesíti az adóhatóság arról, hogy a megbízható vagy a kockázatos kategóriába sorolják; ha valaki nem kap értesítést, akkor marad normál adózó.
– Feltétlenül javulni fog az adófizetési morál azzal, hogy megbízható és kockázatos kategóriákba sorolják az adózókat – így kommentálta két nappal ezelőtt a változást Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a köztévében. Az adóhatóság egykori elnökhelyettese szerint átlátható rendszer jön létre. Mint mondta, ha valaki a megbízható adózók listájára kerül, azzal egyebek mellett olyan előnyök járnak, hogy kisebb mulasztás esetén nincs bírság, valamint a bírság legfeljebb a törvényben meghatározott összeg fele lehet. Vámosi-Nagy Szabolcs felhívta a figyelmet, hogy a kockázatos adózóknál adóhiány megállapítása esetén a késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat ötszöröse, a bírságtétel pedig a törvényi maximum 150 százaléka is lehet.
Nem ért egyet az egykori elnökhelyettessel a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Mint lapunknak Vadász Iván elmondta, a viselkedés-közgazdaságtan dolga lenne eldönteni, hogy miként befolyásolja majd a morált az új törvény. Az adózás területét azonban Magyarországon nem kutatja ez a tudományág. Szerinte inkább azzal érdemes foglalkozni, hogy valójában nem nyújt valódi előnyöket a besorolás.
– A törvényi garancia az, ami leginkább hiányzik az egészből. Eddig 120 nap volt az adóellenőrzés maximális ideje. Ezt azonban gyakorlatilag mindig átlépi a NAV, de utána nem történik semmi, nem kárpótolja a vállalkozókat. Az új törvényben sincs benne, hogy mi történik majd, ha meghaladják a 180 napot a jó adózóknál, és mondjuk 380 lesz belőle. Minden valószínűség szerint semmi, ilyesmiről még csak szó sem volt – mondta Vadász Iván.
Az alelnök szerint az áfa-visszautalási rendszert évekkel ezelőtt tönkretették Magyarországon. Van olyan ügyfele, aki három éve nem kapta vissza az összeget, és semmit sem tud tenni ellene. Általános tapasztalata: ha érkezik is válasz az adóhatóságtól arra a kérdésre, hogy mikor kaphatják vissza az áfát, az csak annyi, hogy még nem tudják megmondani. A 45 és 30 napos határidő szerinte csak egy szám, ezt ugyanúgy nem veszik majd figyelembe, hiszen ismét nincs semmilyen szankció, ha nem tartja be a hatóság. Kiemelte, az 500 ezer forintos tartozás egyértelművé teszi, ez nem a nagyvállalkozókra, hanem a kicsikre vonatkozik, így aztán valójában különösebb hatás nem várható tőle. – A kategorizálás nem lesz nyilvános, mindenki szabadon dönti el, nyilvánosságra hozza-e a hatóság minősítését. A kockázatos vagy rossz adózó nem él majd át olyan hátrányokat, amelyektől jó, azaz megbízható válik belőle – összegezte az adószakértő.
