A londoni gazdasági napilap minden év elején körkérdést intéz gazdasági szakértőkhöz az adott év aktuális fejleményeinek várható hatásairól. Az idei vizsgálat, amelyben száznál több közgazdász vett részt, azt firtatta, hogy a megkérdezettek szerint milyen következményei lehetnek a brit EU-tagságról tervezett népszavazásnak.
A hétfőn ismertetett eredmények alapján a kutatásba bevont szakértők közül senki nem gondolja úgy, hogy a brexit rövid távon jót tenne a brit gazdaság növekedési kilátásainak. A válaszadók 76 százaléka szerint a brit EU-tagság megszűnésével a brit gazdaság középtávon is rosszul járna.
Adam Posen, a Peterson Institute for International Economics nevű amerikai gazdasági kutatóműhely elnöke például úgy vélekedett, hogy Nagy-Britannia „hatalmas sebet ejtene önmagán” a kilépéssel. Posen szerint a középtávú kilátások „drasztikusan romlanának”, mivel az üzleti beruházások „gyorsan eltűnnének” a brit gazdaságból.
Stephen King, az HSBC bankcsoport tanácsadója szerint Nagy-Britannia EU-tagsága a brit gazdaság „felvirágzását” eredményezte. King szerint sok labdarúgó, akinek jól ment a játék előző klubjában, de azután máshová szerződött, korábbi teljesítményéhez képest gyengébb formát mutat. „Elég csak összevetni Fernando Torres játékát a Liverpoolban, aztán a Chelsea színeiben ( ) Felmerül a kérdés, hogy nem ez vár-e a brit gazdaságra is” – illusztrálta véleményét az HSBC szakértője.
Gavyn Davies, a Fulcrum Asset Management alapkezelő társaság elnöke szerint a népszavazás az idei kilátásokra még nem gyakorolna komolyabb hatást, ám ha a referendumon a kilépést pártolók kerülnének többségbe, az már 2017-ben a brit gazdaság növekedési ütemének meredek visszaesését okozná. Davies szerint ennek elsődleges okai között lenne az üzleti bizonytalanság, az aggályok azzal kapcsolatban, hogy a zömmel EU-párti Skócia státusa hogyan változna az Egyesült Királyságon belül, valamint a brit pénzügyi szolgáltatási szektoron belül valószínűsíthető felfordulás és a brit gazdaságba irányuló tőkebeáramlás szintén valószínű meredek visszaesése.
A brit üzleti szféra képviselői is felhívták már a figyelmet arra, hogy a brit gazdaság súlyos veszteségeket kockáztat, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból.
Tavaly a legnagyobb brit vállalatok vezetői – mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója és Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója – közösen megfogalmazott nyílt levélben figyelmeztették a Konzervatív Párt vezette brit kormányt arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (14 ezer milliárd és 40 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent; ez háztartásonként 1200–3500 font közötti éves jövedelmi többletnek felel meg.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő a minap megerősítette ugyan Nagy-Britannia lehetséges legjobb, „AAA/A-1 plusz” államadós-besorolását, de érvényben hagyta a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást is a brit osztályzaton, arra a véleményére hivatkozva, hogy a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás kockázatot jelent a brit pénzügyi szolgáltatási szektorra, a brit exportra és általánosságban a brit gazdaságra.
A Standard & Poor’s közölte, hogy valószínűleg leminősíti a brit államadós-osztályzatot, ha a referendum eredményeként Nagy-Britannia távozik a brit áru- és szolgáltatásexport 45 százalékát felvevő Európai Unióból.
A brit kormány 2017 végéig tervezi kiírni a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságáról, de szinte konszenzusossá vált az a vélemény a brit sajtóban és az elemzői közösségben, hogy a referendumot már az idén megtartják, legkésőbb ősszel.
