Hiába tartozik Magyarország azon tagállamok közé az Európai Unióban, amelyek a legnagyobb mértékben voltak képesek lehívni az uniós forrásokat, úgy tűnik, hogy a felhasználás hatékonyságával komoly gondok vannak, mivel jottányit sem javult a helyzet régiós szinten. A hét hazai térség közül hat továbbra is a legszegényebbek között van az EU-ban, bár a 2007–2013-as uniós ciklus forrásainak hatására valamennyit azért javult a helyzet. (Adódik a kérdés, hogy a 8200 milliárd forintos EU-s finanszírozás következtében – amelynek 20 százalékát kapták a régiók – lehetne-e Magyarország előkelőbb helyen a listán.)
Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb elemzése szerint a legszegényebb húsz uniós régióból négy magyar. Rajtuk kívül bolgár, román és lengyel terület is található a listán, de beszédes, hogy sem cseh, sem szlovák, sőt a fentieken kívül más posztszocialista ország régiója sem szerepel az utolsó húsz között. Az adatok szerint Észak-Magyarország az EU-átlag 42 százalékát adja csupán, az Észak-Alföld 43, a Dél-Dunántúl 45, míg a Dél-Alföld 47 százalékát érte el 2014-ben. A statisztika azt mutatja, hogy mekkora a bruttó hazai termék (GDP) az adott régióban, amelyet elosztanak az ott élők számával. Az EU a vásárlóerő-paritással – lényegében életszínvonal-számítással – finomítja még a statisztikát. Ezzel ugyanis reálisabb kép adható az országok gazdagságáról és életszínvonaláról, mivel utóbbi módszerrel ki lehet zárni a valutaárfolyamok, valamint az árak közti különbségeket.
– A kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy Magyarország milyen nagy arányban hívta le az uniós támogatásokat az elmúlt években, a pénzek hatékony felhasználásáról azonban nem nyilatkozik – mondta lapunknak Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő. Schmuck Erzsébet többször kérdezte az elmúlt évben Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a felhasznált források hatékonyságával kapcsolatban, azonban választ nem kapott.
– Legutóbb épp a múlt héten adtam volna be egy jogszabály-módosítást ezzel kapcsolatban, mivel jelenleg nincs törvényi szinten szabályozva az, hogy a kormánynak milyen módon kellene a parlamentet tájékoztatnia az uniós források felhasználásáról – közölte lapunkkal a képviselő. Az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága ugyanakkor nem támogatta a javaslatot. Schmuck szerint emiatt arra sem kaphat választ a magyar közvélemény, hogy a gazdasági növekedés hajtóerejét jelentő uniós támogatások hogyan hatottak például a régiók felzárkóztatására.