Bizonyos értelemben nullszaldós lesz a költségvetés

Oktatás, egészségügy, jóléti kiadások, rendvédelem, kultúra – ide érkezik a többletforrás.

A büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol; az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik.

Minden szakterület számára többletforrást biztosítana a kormány az idei évhez képest – mondta. Oktatásra 270 milliárd, egészségügyre 167 milliárd, tb- és jóléti kiadásokra 155 milliárd, kultúrára 66 milliárd többletforrást tartalmaz a javaslat. A rendvédelem 114, az önkormányzatok 5 milliárd, az igazságügy 26 milliárd, a külügy 10 milliárd többletforrásra számíthat. Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a honvédelem az ideinél 51 milliárd forinttal nagyobb büdzséből működhet jövőre – tette hozzá. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot fordítanának a fejlesztések támogatására.

Ismertette, hogy január elsejétől 5 százalékra csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája, ami jelentős támogatást jelent minden magyar családnak, emellett növeli a hazai termelők versenyképességét és hozzájárul a kereskedelmi forgalom bővüléséhez. A legfontosabb élelmiszerek mellett az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is csökken, 18 százalékra, ahogy az internet-hozzáférésé is. Jövőre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami Európában az egyik legalacsonyabb – mondta.

Megemlítette: a jövő évi költségvetés új szerkezetben készült, három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lesz, a másik kettő az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza, ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet.

Kijelentette: a kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét, a nyugdíjemelés a tervezett inflációval megegyező. Ha a fogyasztói árak a kormány által prognosztizáltnál kevésbé nőnek jövőre, a nyugdíjak reálértéke nő, ha az infláció a tervezettnél magasabb lesz, akkor kompenzálják a nyugdíjasokat – tette hozzá.

Kiemelte, hogy 2011–2015 között 21,5 százalékkal, az infláció felett 8,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, tehát az eddig felhalmozott plusz reálérték-emelkedés „visszapótolta azt a nyugdíjasok számára, amit az előző kormányok elvettek”. Jelezte azt is, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése további reálnyugdíj-emelést jelent, hiszen a nyugdíjasok fogyasztói kosarában ezek nagy súllyal szerepelnek, az árcsökkenés a nyugdíjasok számára „egy újabb kisebb rezsicsökkenést” jelent.

Bejelentette, hogy jövőre tovább bővülnek a családi adókedvezmények és az otthonteremtési támogatások. A családi adókedvezménynek köszönhetően az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családoknak jövőre is több jövedelmük lesz. 2019-re fokozatosan kétszeresére, gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege.

Az emelés részeként 2017-ben gyermekenként 15 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege, ezzel egy kétgyermekes család éves jövedelme akár további 60 ezer forinttal is növekedhet – mondta.

Meghirdetik az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját is, a költségvetésből 211 milliárd forintot fordít a kormány a magyar családok otthonteremtésének támogatására. Ennek része a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az új lakások építésére vonatkozó áfacsökkentés, 2017-től működni fognak nemzeti otthonteremtési közösségek is – sorolta.

A törvényjavaslat a korábban már megszokott konzervatív módon készült, az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében a kormányzat ismételten két típusú központi tartalékot képzett. Közölte: az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint, ebből az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban előbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forint – mondta Varga Mihály. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, amelyek együttes összege mintegy 35 milliárd forintot tesz ki, ezek felhasználása a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges – jelezte. Így a fejezetenkénti tartalékokkal együtt több mint 200 milliárd forint „biztonsági tartalék” van a jövő évi büdzsében.

Közölte azt is, hogy a segély helyett munkát elv folytatásával a kormány új jogintézményt vezet be, az elhelyezkedési juttatással segíti a jövőben a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését a versenyszférában. A jövőben támogatást kapnak azok a munkavállalók, akik a közfoglalkoztatási jogviszony lejártát megelőzően állást találnak maguknak. Emellett 2017-től a közfoglalkoztatás időtartama is beszámít az álláskeresés időszakába, ennek értelmében jogosulttá válnak a munkahelyvédelmi akció kedvezményére tartós munkanélküli kategóriában.

„A munkaadókat  is támogatjuk, elsősorban az uniós forrásokból finanszírozott munkaerő-piaci programokon keresztül” – tette hozzá. Emellett megmaradnak a korábbi támogatási formák, az ifjúsági garanciaprogram, valamint a munkahelyvédelmi akció, amelyek jelentős járadékkedvezményt nyújtanak – fogalmazott a miniszter.