A magyar kormánynak változatlanul fontos a főváros fejlesztése, s ehhez a 2007–2013-as európai uniós programozási időszakhoz hasonlóan a 2014–2020-as ciklus során is igénybe lehet venni uniós támogatásokat, ám objektív brüsszeli kritériumok árnyalják a képet. Jó hír, hogy a közép-magyarországi régió az uniós átlag fejlettségének 90 százalékát meghaladó szinten áll, így viszont a fejlesztések legfeljebb 50 százalékos támogatási intenzitással valósulhatnak meg az évtized végéig.
A Budapestre és környékére vonatkozó beruházásoknak a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) szab irányt, a 927 millió eurós projektből 464 milliót finanszírozhat az Európai Unió. Az operatív program alapvetően a főváros és térsége kiegyensúlyozott fejlődését, a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentését, a kutatási képességek, a kis- és középvállalkozások versenyképessége, valamint az energiahatékonyság növelését hivatott előmozdítani. Brüsszel az újjáépített városi területeken több mint 100 ezer négyzetméter új zöldfelülettel, a szén-dioxid-kibocsátás 30 ezer tonnás csökkenésével, új vagy felújított bölcsődékkel és óvodákkal számol.
S hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? A lapunk által megkérdezett fejlesztéspolitikai szakértők, illetve EU-s pályázatok beadása terén jártas termelő, szolgáltató cégek szerint a legnagyobb probléma az, hogy rettentő kevés a Vekop-forrás. Eszközvásárlás helyett leginkább bérköltségként számolható el a csekély támogatás is. Egy ötmilliárd forintos keretű pályázatnál például legalább két-háromszoros túljelentkezésre lehet számítani. Tapasztalataik szerint csak azért nem nyolc-tízszeres a tolongás, mert sokan eleve esélytelennek tartják, hogy pályázati pénzhez jussanak. Aki mégis felsorakozik a startvonalra, annak azt kell szem előtt tartania, hogy a versenyképesség jegyében mindenképp innovatív megoldásokat kell tartalmaznia a pályázatnak. A pályázatírók szerint a beadványok többsége azonban csak elégséges újszerű elemet tartalmaz. Ez nem véletlen, mert aki átlag feletti vagy kiváló teljesítménnyel rukkol elő a kutatás-fejlesztés vagy az innováció terén, annak eleve nem a brüsszeli forrásokon áll vagy bukik a beruházása. Az elbírálás ugyanis akár hat-kilenc hónapot is igénybe vehet, ennyi idő alatt pedig könnyen elrohan a világ egy forradalmian új fejlesztés mellett is, ha az nincs kidolgozva. A versenyszféra fővárosban és környékén érdekelt része leginkább abban bízik, hogy a nemzetgazdasági miniszter előzetesen ígéretet tett arra, 81 milliárd forintot elkülönítenek az államkasszából a forráshiányos központi régiónak. Arról azonban egyelőre nem esett szó, hogy a Varga Mihály által kilátásba helyezett összegre mikor és hogyan lehet pályázni.
