Negatívan hatna a világ gazdaságára a brexit

A britek jövő csütörtökön tartanak népszavazást az EU-ból való kilépésről.

MTI
2016. 06. 16. 17:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Bank of England monetáris tanácsa a 2009 márciusa óta érvényes 0,50 százalékos történelmi mélyponton hagyta alapkamatát, és nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddig kihelyezett 375 milliárd fontos (150 ezer milliárd forintos) keretösszegét sem.

A monetáris tanács üléséről csütörtökön kiadott közlemény többször is utal azokra a kockázatokra, amelyek a bank megítélése szerint a népszavazás miatt terhelik a brit gazdasági kilátásokat. A közlemény most első ízben a kockázatok között említi azt is, hogy ha a referendumon a többség a kilépésre szavaz, annak negatív hatásai átszűrődhetnek a világgazdaságba.

„Nincs kétségem afelől, hogy az Egyesült Királyság esetleges kilépésének közvetlen következményei igazi veszélyt jelentenek a gazdaságra az Egyesült Királyságban és Európa többi részén is” – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Helsinkiben. A brüsszeli uniós csúcsokon elnöklő volt lengyel miniszterelnök szerint a brexit politikai és geopolitikai következményei megjósolhatatlanok. Úgy vélte, „semmi értelme” annak, hogy az Egyesült Királyság kilépjen az Európai Unióból. Donald Tusk kitért a friss felmérésekre is, melyek szerinte nem adnak okot az optimizmusra. Mint fogalmazott: nehéz derűlátónak lenni.

A spanyol kormány kifogásolja, hogy David Cameron brit miniszterelnök váratlan látogatást tesz Gibraltáron csütörtökön, és részt vesz az Egyesült Királyság uniós kilépése (brexit) elleni kampányeseményen. A szigetországból 1968 óta nem járt kormányfő a Spanyolországba beékelt brit területen.

„A kampányt az Egyesült Királyságban kell folytatni, nem Gibraltáron” – fejezte ki nemtetszését a látogatással kapcsolatban Mariano Rajoy spanyol ügyvezető miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott csütörtöki interjújában. Mint mondta, nem tiltakoznak hivatalosan a látogatás miatt, és nem hívatják be a brit nagykövetet sem, mivel a másik fél pontosan tudja, mit gondolnak az ilyen látogatásokról. (Az ügyben feszültséget okoz, hogy a spanyol sajtó előbb értesült a látogatásról, mint hogy a kormány hivatalos tájékoztatást kapott róla.)

Mariano Rajoy szerint ha a népszavazáson a unióból való távozás mellett döntenek a britek, az nagy visszalépést jelentene, sok kárt okozna a helyi gazdaságnak, amelynek helyreállítása sok időbe telne, és rossz lenne a partnerországoknak is. Bármi lesz is a referendum eredménye, Spanyolország Gibraltárra „spanyolként” tekint – hangsúlyozta a kormányfő.

José Manuel García-Margallo spanyol külügyminiszter az Antenna3 televíziós csatornának nyilatkozott a brit miniszterelnök mindössze néhány órásra tervezett látogatásával kapcsolatban. Meglepetését fejezte ki, hogy Cameron vállalta ezt a „kellemetlenséget” a két ország viszonyában, tekintve, hogy a „sziklán” összesen 32 ezren élnek, akiknek nagy többsége (88 százalék) a felmérések szerint a kilépés ellen fog voksolni.

Beszélt arról is, hogy a felmérések szerint valós a kockázata a kilépést támogatók győzelmének, amit egyébként Spanyolország ellenez. „A nemkívánatos távozás” esetén azonban szerinte minden azon múlik, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság milyen kapcsolatot alakít ki egymással a kilépési folyamat során.

Gibraltárral kapcsolatban García-Margallo elmondta: ha győz a brexit, ez a terület is kikerülne az unióból, és elveszítené hozzáférését az egységes piachoz, ezért az „ésszerű” megoldás a közös brit–spanyol fennhatóság elfogadása lenne.

A spanyol miniszter már többször hangoztatta ezt az elképzelését, amelyre Philip Hammond brit külügyminiszter korábban úgy reagált: ”noha a terület külkereskedelme megsínylené a határ lezárását, soha nem engednénk a szuverenitásunkból csak azért, hogy részesülhessünk az egységes piac előnyeiben vagy bármilyen más előnyben”.

Az eredetileg Spanyolországhoz tartozó, mindössze 6,5 négyzetkilométer nagyságú Gibraltárról 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti szerződésben mondott le a dél-európai ország. A spanyol kormányok azonban időről időre megkérdőjelezik a szerződés érvényességét. A területi vita sok konfliktus forrása is: London szerint a spanyol fél változatos korlátozó intézkedésekkel nehezíti a terület közúti, vízi és légi megközelítését, így próbálva kicsikarni engedményeket tőlük a szuverenitás kérdésében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.