Németországban tavaly vezették be azt a szabályt, hogy a munkáltatóknak az országban fuvarozó külföldi teherautó-vezetők számára is ki kell fizetniük a német minimálbért. Franciaországban pedig július elejétől tervezik meghozni ezt az intézkedést. A tiltakozók szerint ez protekcionista lépés, ezért 11 uniós tagállam fuvarozói – köztük a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) – a tegnapi demonstrációt megelőzően még március végén közös tiltakozó levelet juttattak el Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök, illetve Francois Hollande francia államfő részére, szót emelve a német és francia minimálbér alkalmazása, továbbá az úgynevezett kiküldetési irányelv a fuvarozókat hátrányosan érintő módosítása ellen.
Németországgal szemben sikerült megindíttatni a kötelezettségszegési eljárást a piac korlátozása miatt, az MKFE most ugyanezt szeretné elérni Franciaországgal szemben is – tudatta közleményében a szervezet. Hozzátéve: az MKFE felszólította az Európai Bizottság elnökét és Violeta Bulc közlekedési biztost, haladéktalanul tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a Németország ellen kezdeményezett eljárás minél előbb jusson az Európai Bíróság elé, és vizsgálják meg a július 1-jén életbe lépő francia szabályozás jogszerűségét is. A nyilatkozat beszámolt arról, hogy gyakorlatilag az uniós piac szétdarabolása és a szabad munkaerő-áramlás korlátozása ellen demonstrált tegnap Brüsszelben a társszervezetekkel közösen a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete.
Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (Nit Hungary) ügyvezető főtitkára elmondta: az elmúlt években a kelet-európai fuvarvállalatok jelentős szeletet hasítottak ki a nyugat-európai szállítmányozási piacból. Versenyelőnyre tettek szert azzal, hogy a gépkocsivezetőknek kisebb bért fizettek, mint a nyugati vetélytársaik. Ha a későbbiekben Németországban és Franciaországban a jövőben ki kell fizetni a helyi minimálbért, akkor a keleti cégek elveszítik a versenyelőnyüket, és csökken a piaci részesedésük. A német és a francia kormány intézkedéseinek feltehetően éppen a keleti országokból érkező szállítási vállalkozások kiszorítása lehet az egyik célja. – Az érdekképviseletek ezért tiltakoznak – jegyezte meg az ügyvezető főtitkár. Hozzátette: a helyi minimálbér-kifizetések jelentősen növelik a fuvarcégek adminisztrációs költségeit. Miután az ottani hatóságok által megkövetelt dokumentumokon kell igazolni a kifizetéseket, ellenkező esetben a fuvarvállalatok súlyos, Franciaországban akár 30 ezer eurós (mintegy 9,6 millió forint) büntetésre is számíthatnak.
Szakértőktől megtudtuk: jelenleg egy magyar gépkocsivezető havonta hozzávetőleg 500 ezer forintot keres, ha „annyit dolgozik, hogy már nem ismeri meg a családját”. A nyugat-európai kollégái „alapból dupla annyit keresnek”. Így óriási a szakadék a két fizetés között. Emiatt óriási tehernövekedést jelent a kelet-európai munkaadóknak, hogy a német földön végzett munka után nekik is a német minimálbért, vagyis óránként bruttó 8,5 eurót kell fizetniük. A francia szabályozás óránként bruttó 9,67 eurót irányoz elő az ország területén fuvart teljesítők számára, kötelező franciaországi képviselet fenntartását írná elő, valamint még súlyosabb adminisztratív terheket ró majd a vállalatokra, mint a német szabályozás.
– A német és a francia intézkedések következményeként egy-egy autóra vetítve nagyjából 40 százalékos költségnövekedéssel lehet számolni, ez ellehetetleníti a fuvarozókat – mondta el tegnap a demonstráció kapcsán Bobál Dávid, az MKFE információs referense.
