Egészen a 2030-as évek közepéig biztosított az állami nyugdíjrendszer egyensúlya, s ennek megteremtésében kulcsszerepet játszottak az elmúlt években hozott intézkedések – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nemrég publikált elemzésből. A tanulmány szerint ahhoz, hogy a következő húsz évben egyensúlyban legyenek a befizetések és a kiadások, szükség volt a nyugdíjkorhatár 2009-es emelésére, és jót tett a magánnyugdíjpénztárak 2010-es államosítása is. Szintén fontos lépés volt, hogy 2011-ben a kormány szigorította a korai nyugdíjba menetel lehetőségeit. A kiadási oldalt csak egy lépés, mégpedig a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről hozott 2010-es döntés erősítette. A nyugdíjrendszer egyensúlya 2035-ig a GDP 2 százalékával javul, utána visszatér a nagyon magas hiányt jelentő korábbi pályához.
Az állami nyugdíjrendszer átmeneti egyensúlya mellett fontos tényező, hogy stabil növekedés látszik az öngondoskodás terén is: az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez tartozó kasszák összesített adatai szerint az egyéni befizetések 11,5 százalékkal, a munkáltatói befizetések pedig 5,8 százalékkal nőttek a második negyedévben. Az önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona a második negyedév végén 1095 milliárd forint volt, ami 4 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Négyéves távlatból nézve így 40 százalékkal, 312 milliárd forinttal nőtt az összvagyon.
A hazai nyugdíjrendszer látszólag stabil lábakon áll, hiszen a befizetések összege meghaladja a kifizetésekét – mondta lapunk megkeresésére az Aegon pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Horváth Gyula szavai szerint az, hogy a kassza szaldója pozitív, olyan okokra is visszavezethető, amelyek nem különösebben örömteliek. Ezek között említette, hogy a jelenlegi nyugdíjasok között sok olyan van, akinek szaggatott az életpályája, vagyis hosszabb-rövidebb ideig nem kapott bejelentett munkából fakadó bért. Így ezen időszakok után nem jár ellátás, ami jelentősen csökkenti a nyugdíjkassza kiadásait. Hasonló a helyzet azoknál, akiknek alacsony volt a – hivatalos – jövedelmük. Rendszerszintű problémaként jelezte, hogy a nyugdíjrendszer nem képes igazán hatékonyan megelőzni az időskori szegénységet, ezért a most többletként jelentkező befizetéseket szociális segélyként fogja kifizetni az ellátórendszer. A szakember szavai szerint a rendszer egyensúlyát emellett demográfiai tényezők is befolyásolják; jelenleg azért nincs gond, mert a ’70-es évek közepén született, a munkaerőpiacon jelen lévő generáció nagyon népes. Ők azok, akik körülbelül húsz év múlva mennek nyugdíjba. – Jelenleg kegyelmi állapot van, a nyugdíjrendszer stabilitását semmi nem veszélyezteti, ugyanakkor most kellene a szakpolitikának jó döntést hozni a többletként megjelenő pénzről – fogalmazott.
