A kutatásban közreműködő Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet MTI-hez eljuttatott összefoglalója szerint Magyarország 6 helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így a világ 69. legversenyképesebb gazdasága, az Európai Unión belül pedig a 25. Az ország versenyképességi pontszáma 4,2, ami az eddigi legrosszabb eredmény.
A nemzetgazdasági tárca reagálásában kiemelte: a WEF rangsorában annak ellenére romlást mutat a magyar gazdaság versenyképessége, hogy a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó statisztikai adatok folyamatosan javulnak, a növekedés dinamikus, 2010 óta több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben egyensúlyba került a költségvetés és folyamatosan csökken az államadósság. Ezek az adatok, amelyeket az Európai Unió, a piaci szereplők, és most már a hitelminősítők is elismertek, jobban tükrözik a magyar gazdaság versenyképességét, mint a WEF rangsora – hangsúlyozta az NGM.
A tárca közölte: a WEF rangsora nagyrészt szubjektív gazdaságstatisztikai adatokon, a megkérdezett vállalatvezetők véleményén alapuló indikátorokon alapul. Az NGM tudomása szerint csak néhány tucat vállalatvezető vett részt a WEF felmérésében, vagyis a rangsor nagyobb részben a megkérdezett néhány tucat vállalatvezető szubjektív véleményét tükrözi.
A minisztérium kiemelte: a konkrét statisztikai adatokon alapuló indikátorok javulást mutatnak a felmérés szerint is, a megkérdezésen alapuló indikátorok esetében viszont sokszor egyértelműen érződik a szubjektivitás, ami az egész felmérést és a rangsort is torzítja.
Nyilvánvaló szubjektivitásról tanúskodik, és ezért nehezen is vehető komolyan például a felmérésnek az az eredménye, amely szerint az állami intézmények Albániában, Jamaicán vagy Ghánában jobban működnének, mint Magyarországon – áll az NGM közleményében.
