A finanszírozási modell is fennakadhat az uniós bürokrácián: brüsszeli forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy a hitel felvétele – egyéb költségcsökkentés híján – ellentétes lehet a 2016–2020-ra vonatkozó konvergenciaprogrammal, amely rögzíti az államadósság csökkentését, mégpedig a mostani GDP-arányos 75 százalék körüli szintről 65 százalék alá. A lépés emellett hazai alkotmányos aggályokat is felvet, hiszen a 2012 januárjától hatályos alaptörvény szintén rögzíti: csökkenteni kell az államadósság mértékét mindaddig, amíg a teljes hazai össztermék felét meghaladja.
Az üggyel kapcsolatban a Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunk megkeresésére mindössze annyit közölt, hogy zajlanak az egyeztetések a hitelről, így részletekről nem adnak tájékoztatást. A kabinet egyébiránt nemcsak a finanszírozás, hanem az egész fejlesztés megtérülésének kérdésében sem közlékeny. Hiába kértük több alkalommal is, különböző okokra hivatkozva eddig megtagadta kérésünket a kormány, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházás megvalósíthatósági tanulmányát. Lázár János kancelláriaminiszter szerint erre legkorábban az uniós vizsgálat lezárulta után kerülhet sor, míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt közölte, a háttéranyag mint a döntéseket megalapozó dokumentum tíz évig nem nyilvános.
A logisztikai iparágat ismerő forrásaink egyöntetű véleménye, hogy egyhamar nem fog megtérülni a beruházás. Mint egyikük kifejtette, a nagyon nagy forgalmat lebonyolító belső európai vasúti korridorok fejlesztéséhez – ilyen például a Budapest–Bécs vasútvonal is – 85 százalékos támogatást ad az unió, magyarán a tagállamoknak jelentős áruforgalom esetén is csak olyan mértékű szubvenció mellett éri meg a kötött pályások fejlesztése, mint amekkora kölcsönt épp felvenni készülünk.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!