A legjobb esetben is százmilliárdos kamattal lehet számolni annak a 467,5 milliárd forintos hitelnek kapcsán, amelyet a tervek szerint a kínai Eximbank fog folyósítani a kínai beruházásban megvalósítandó Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy egy körülbelül egy évvel ezelőtt született, ám nyilvánosságra eddig nem hozott kormányhatározat rögzítette az óriásberuházás finanszírozásával kapcsolatos terveket: eszerint a főváros és a szerb–magyar határ közötti vasúti fejlesztést 85 százalékban húszéves futamidejű, Kína által nyújtott kölcsönből fedezné az állam.
A határozat meghozatalakor a beruházás értékét még 472 milliárd forintra becsülték, ám ez időközben – az olimpiai pályázatban rögzített egyéb tervek miatt – már 550 milliárdra emelkedett. Informátorunk szerint a kamatot 2 és 3 százalék közé lőtte be a kabinet, de ez függhet attól is, hogy a magyar vállalkozások mennyi megbízáshoz jutnak a fejlesztésben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban közölte, a megállapodás feltétele, hogy Peking ajánlatai kedvezőbbek legyenek majd, mint bármely európai fejlesztési banké.
Ha információink helytállók, akkor – 467,5 milliárdos hitel és húszéves futamidő esetén – legalább 97,5, legfeljebb 146 milliárd forintot tesz majd ki a kamat, azaz összesen 565–613 milliárd forintot kell visszafizetnie hazánknak. Ehhez jön még hozzá a beruházás 15 százalékos, 82,5 milliárd forintnyi önereje, így – ha nem változnak a számok – az 550 milliárdos beruházás valójában 647,5–695,5 milliárd forintjába fog kerülni a magyar adófizetőknek.
A beruházás körül egyelőre meglehetősen sok a tisztázatlan kérdés, ám ezek egy része a napokban tisztázódik. Korábbi hírek szerint Pekingnek október 31-ig kellett kidolgoznia a finanszírozási ajánlatot, és – mint Szijjártó Péter jelezte – a részleteket a ma kezdődő, kétnapos rigai csúcsértekezleten tárgyalják meg. (A lett főváros ad otthont tizenhat közép- és kelet-európai ország, valamint Kína csúcsvezetői tanácskozásának.) A beruházásnak ugyanakkor keresztbe tehet az Európai Bizottság, amely még májusban elindította a beruházást blokkoló kötelezettségszegési eljárás előkészületeit. A vizsgálatról elsőként lapunk számolt be szeptember közepén; információink szerint korrupció gyanúja vetődött fel, a tendereztetés hiánya miatt, illetve hogy nem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló kínai–magyar konzorciumban.