Egy másik, együttesen 30,6 milliárdos döntés viszont már konkrét fejlesztésekre szól, s a pénzt 11 megyei jogú város (közülük többen két pályázattal is nyertek), a főváros és hét kerülete között osztotta szét a kormány. Utóbbi önkormányzatok két, már korábban beharangozott kerékpáros fejlesztésre kapnak összesen 4,7 milliárd forintot. Ebből egyrészt három dél-pesti városrészt, a XVIII. kerületet, Soroksárt és Csepelt kötnék össze 23 kilométeres kerékpárút-hálózattal, másrészt folytatnák a Rákos-patak mentén a kerékpáros útvonal kiépítését a Gödöllői-dombságtól a Dunáig. Az érintett X., XIII., XIV. és XVII. kerület összlakossága meghaladja a 410 ezer főt, s a városrészek zömében már megépültek a nyomvonal egyes szakaszai, igaz, ahogy a kormányhatározatban is szerepel, „eltérő szolgáltatási színvonallal”. A beruházás célja az egységesítés is.
Az ebben a kategóriában is sikeresen pályázó megyei jogú városok közül Debrecen itt is aratott: 4,5 milliárd forintot „vihet haza” ipari park kialakítására, a többieknek egy-két milliárdos tétel jár. Győrben a hasonló célú támogatásból közlekedésfejlesztésre, városzöldítésre is kell költeni, míg Zalaegerszegen a közművesítés a társuló feladat. Pécsett ifjúsági házat és parkolót újítanak fel. Új vásárcsarnokot is építenek, míg Szombathelyen a régit újítják fel. Békéscsabán a hagyományos kolbászfesztivál helyszínét fejlesztik, Kaposvár és Tatabánya műemlék-felújításokkal, illetve közösségi terek kialakításával nyert. Hasonló célokra veheti igénybe az uniós forrásokat Sopron, míg Szegeden a városi közlekedésfejlesztés, utak-járdák felújítása, átalakítása, akadálymentesítése az elsődleges cél.
