Így vernek át a Lidl és a Penny Market nevében

Hogy ki hiszi el ezt így még mindig? Sokan. Ma reggel a Facebook tele volt Köszönöm, Lidl! posztokkal.

A csalók ugyanilyen módon a Penny Market nevében is „játékot” hirdettek. A Penny a honlapján szereplő közlemény szerint meg is tette a szükséges jogi lépéseket a nevével visszaélő ismeretlenek ellen. (Néhány nappal korábban egyébként a Tesco „hirdetett” – vírussal fertőzött – nyereményjátékot ingyenes ajándékutalványokért a Facebookon.)

 Klausz Melinda közösségimédia-szakember lapunknak elmondta, az álnyereményjátékokat reklámozó csalók általában a személyes adatokra utaznak, de az is lehet, hogy lájklopásra szakosodtak. A mechanizmus lényege, hogy etikátlan informatikusok a virtuális gombok mögé „láthatatlan gombokat” programoznak. A felhasználó annyit érzékel, hogy kétszer kell kattintania, hogy az adott feladat teljesüljön. A második kattintással valójában egy számára ismeretlen rajongói oldalt lájkol, vagy pedig – tudtán kívül – megadja az oldalán található személyes adatait, amelyeket a szélhámosok kényük-kedvük szerint használnak. A szakember szerint Magyarországon sok lájkvadász oldal van. A csalók hamis nyereményjátékokkal felduzzasztják egy adott Facebook-oldal rajongói állományát, aztán jó pénzért továbbadják a profilt.

A közösségi oldalakon felbukkanó átverési kísérletek száma az utóbbi években rohamosan emelkedett. A legtöbb adathalász támadás a Facebookon történik. A nyereményjátékkal üzérkedőknél nagyobb károkat okoznak azok a szélhámosok, akik valamelyik pénzintézet nevében, a bankéhoz nagyon hasonlító – ám hamis – weboldalra átirányítva kérik az „ügyfeleiket”, hogy adják meg a bankkártyájuk adatait. Magyarországon többek között a Raiffeisen és a Magyar Kereskedelmi Bank nevében próbáltak pénzt kicsalni bűnözők az ügyfelektől. Bár a bankok nem szívesen árulnak el részleteket a kellemetlen esetekről, becslések szerint ezzel a módszerrel az Egyesült Államokban évi több száz millió dollártól szabadítják meg hiszékeny áldozataikat az internetes csalók.

Ismert módszer, mégis sokan bedőlnek, amikor a szélhámosok e-mailben közlik a kiszemelt áldozattal, hogy szerencsejátékon pénzt vagy valamilyen értékes tárgyat nyert, ám ahhoz, hogy megkapja, kezelési költségként át kell utalnia egy, a nyeremény értékénél jóval kisebb pénzösszeget a megadott számlaszámra. A „nyeremény” természetesen soha nem érkezik meg.

Ha egy kicsit is résen lennénk, nem válnánk bűnözők prédájává. Először is érdemes a webcímet figyelni, például a Lidl soha nem fog egy http://uy4offers.com oldalon hirdetni, ahogy ez a fent említett esetben is történt. Ha a böngészőben rákeresünk a gyanús oldalra, gyorsan kiderül, hogy adathalászatról van szó. A legelterjedtebb böngészők már automatikusan szűrik az előhívott oldalakat. Ami pedig a Facebookon történő visszaéléseket illeti, Klausz Melinda azt ajánlja, hogy az a felhasználó, aki gyanús hirdetéssel találkozott, nyissa meg a Facebook-oldalának a tevékenységnaplóját. Itt gyorsan megtudja, hogy valójában mire kattintott rá. A szakember szerint többnyire korcsoporttól függ, hogy ki milyen csapdába esik bele. A tinédzsereket álprofilokon keresztül keresik fel zaklatók, az idősebbek, valamint a kisgyerekes anyukák tipikusan a nyereményjátékok, adathalász spamek, internetes vírusok áldozataivá válnak.

– Nemrég egy álnyereményjátékon házat lehetett „nyerni”, anélkül, hogy kiírták volna, ki biztosítja a nyereményt. Mégis harmincezren igazolták vissza az oldalt – meséli Klausz. Sajnos hiszékenyek vagyunk. Pedig jobban járnánk, ha hagynánk, hogy a gyors szerzési vágy helyett a józan eszünk irányítson bennünket, és azt is mérlegelnénk, hogy nem irreálisan olcsó-e, amit kínálnak nekünk. Ha mégis becsaptak minket, akkor mindenképpen jelentsük a visszaélést, ezt megtehetjük a Facebookon vagy a legtöbb böngésző oldalán is, így legalább a következő áldozatot megmentjük.