Szinte bizonyos, hogy nem jut hozzá a lakosság ahhoz a mintegy 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz, amelyet a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) keretében lehetett volna kiosztani a lakások energiatakarékossági célú felújításaihoz – értesült lapunk iparági forrásokból. A kormányzat ugyanis – úgy tudjuk – mindenképpen megpróbálja elérni, hogy ne a háztartások, hanem az állami és az önkormányzati intézmények kapják meg a vissza nem fizetendő forrást. A keret felhasználása ügyében egyébként a kormányon belül is éles ellentétek alakultak ki. Információink szerint a fejlesztési minisztérium támogatja a pénz lakossági célú felhasználását, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont az állami és az önkormányzati szférában költené el a támogatási összeget. Több szakember úgy véli, a Miniszterelnökség azért ragaszkodik a keret központi felhasználásához, mert a pénz így könnyebben juttatható el a kormányközeli vállalkozói körökhöz, mintha az elaprózott lakossági beruházásokat finanszíroznák. Vagyis ha a pénz a kormánynál marad, akkor olyan pályázatok írhatók ki például a középületek napenergiával történő ellátásának kiépítésére, amelyeket garantáltan a kiválasztott vállalkozások nyernek meg – állítják hozzáértők.
Egyes szakértők ez ügyben összefüggést látnak a kancelláriaminiszter álláspontja és az ismeretségi köréhez tartozó üzletemberek befektetői magatartása között is. Egyszerre négy új napenergiás társaságot is bejegyeztek például a Sánta János érdekkörébe tartozó Continental-csoport központi címén. A 3-3 millió forint törzstőkével alapított vállalkozások fő profilja a villamosenergia-termelés, ami elüt a csoportétól. A Lázár János dohányügyi tanácsadójaként számon tartott Sánta János birodalmának eddigi tagjai ugyanis döntően a dohányágazatban ténykednek. Az újonnan alapított kft.-k a Solarbeam, Solarbelt, Solarbird és Solardeck névre hallgatnak. Lapunk a napenergia-üzletben történő megjelenéssel kapcsolatban korábban megkereste a Continental-csoportot, ám a kérdéseinkre nem kaptunk választ a vállalattól.
Emlékezetes: az uniós Kehop-programban eredetileg az szerepelt, hogy a 90 milliárdos keretet a magánházak energetikai korszerűsítésére használja fel az ország. Ezt Brüsszel jóvá is hagyta. Idén nyáron azonban a kormány módosítási kérelmet adott be az Európai Bizottsághoz, hogy a lakosság forrásait inkább az állami épületekre fordíthassa. A bizottság azonban egy szeptemberi levelében azt javasolta a kormánynak, hogy az eredeti célokra, a lakások korszerűsítésére használja fel a pénzügyi keretet, miután félő, hogy a pénz nem hasznosul olyan hatékonyan az állami szektorban. A háztartási felhasználás esetén ugyanis jelentős önerő is társulhat az uniós támogatáshoz, ami az állami beruházásoknál nem jelenik meg. Emellett a kormány állította korábban Nemzeti Épületenergetikai Stratégiájában, hogy a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben. A lakásoknál egy petajoule energia megtakarítása 42 milliárd forintba kerül, míg a közületeknél ezt 95 milliárd forint ráfordítással lehet elérni. Mindezt azért érdemes felidézni, mert Lázár János egy időben azt állította, hogy Brüsszel az, amely nem engedélyezi a háztartások közvetlen támogatását vissza nem térítendő forrásokból. Holott a valóságban Brüsszel kifejezetten javasolja a házfelújításokat ebből a keretből.
Értesüléseink szerint a kabinet most azon dolgozik, hogy bebizonyítsa az EU-nak korábbi számításai ellenkezőjét. Az egyik lépés az lehet, hogy a kabinet – az uniós támogatás mellé – költségvetési forrásokat csoportosít át a lakossági önerő helyettesítésére. Így az a furcsa helyzet alakul ki, hogy a kormány adóforintok bevonásával garantálja a bizottságnak a pénzfelhasználás hatékonyságát.
