Emlékezetes: az uniós Kehop-programban eredetileg az szerepelt, hogy a 90 milliárdos keretet a magánházak energetikai korszerűsítésére használja fel az ország. Ezt Brüsszel jóvá is hagyta. Idén nyáron azonban a kormány módosítási kérelmet adott be az Európai Bizottsághoz, hogy a lakosság forrásait inkább az állami épületekre fordíthassa. A bizottság azonban egy szeptemberi levelében azt javasolta a kormánynak, hogy az eredeti célokra, a lakások korszerűsítésére használja fel a pénzügyi keretet, miután félő, hogy a pénz nem hasznosul olyan hatékonyan az állami szektorban. A háztartási felhasználás esetén ugyanis jelentős önerő is társulhat az uniós támogatáshoz, ami az állami beruházásoknál nem jelenik meg. Emellett a kormány állította korábban Nemzeti Épületenergetikai Stratégiájában, hogy a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben. A lakásoknál egy petajoule energia megtakarítása 42 milliárd forintba kerül, míg a közületeknél ezt 95 milliárd forint ráfordítással lehet elérni. Mindezt azért érdemes felidézni, mert Lázár János egy időben azt állította, hogy Brüsszel az, amely nem engedélyezi a háztartások közvetlen támogatását vissza nem térítendő forrásokból. Holott a valóságban Brüsszel kifejezetten javasolja a házfelújításokat ebből a keretből.
Értesüléseink szerint a kabinet most azon dolgozik, hogy bebizonyítsa az EU-nak korábbi számításai ellenkezőjét. Az egyik lépés az lehet, hogy a kabinet – az uniós támogatás mellé – költségvetési forrásokat csoportosít át a lakossági önerő helyettesítésére. Így az a furcsa helyzet alakul ki, hogy a kormány adóforintok bevonásával garantálja a bizottságnak a pénzfelhasználás hatékonyságát.
