Meghalt a póniadó, éljen a mocsársarc!

A toronyadó bukni látszik, a traktoradó jól fizet. A meghökkentő helyiadó-sagának még koránt sincs vége.

Varga Attila
2016. 11. 10. 18:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pilisjászfaluban több család is tart lovat. Az önkormányzat azt is kiszámolta, hogy egy állat hét tonna trágyát termel évente, azt pedig nem lehet tudni, hogy hová kerül ez a mennyiség – így a lovakra is évi 150 ezer forintos adót vetettek ki. Bevették a rendeletbe a pónilovakat is, nehogy valaki kibújót találjon a kötelezettség alól. Ebből az adónemből, az elhíresült „pónilóadóból” egymillió forint bevételre számítottak, ám mivel senki sem fizette be, sőt az érintettek az ombudsmanhoz fordultak, a novemberi testületi ülésen ezt is eltörölték.

Találni azonban sikeres kezdeményezéseket is. A Szentgotthárdtól öt kilométerre fekvő Magyarlak a traktorokat és a pótkocsikat adóztatja meg. Monek Gyulától, a 762 lelkes település független polgármesterétől megtudtuk: a hozzájuk tartozó önkormányzati utak és mellékutak állapota nagyon rossz, javításukra a falu szűkös költségvetéséből kell áldozni. Mivel nem a kerékpárosok és személyautók tehetnek az utak süllyedéséről, kerékvájatok kialakulásáról, hanem a nehéz járművek, a képviselő-testület döntése értelmében 3,5 tonnás súlykorlátozó táblákat helyeztettek ki.

A behajtási tilalom alól azok a traktorral, pótkocsis teherautóval közlekedő gazdák kapnak felmentést, akik behajtási engedélyt kérnek az önkormányzattól. Annak ára kilowattonként (1 kw = 1,34 lóerő) 300 forint, így ebben az évben már több százezer forint bevételük keletkezett. Monek Gyula hangsúlyozta: a rendelet alkotásakor arról is határoztak, hogy a befolyt pénzt kizárólag az utak állapotának javítására fordíthatják, így az idén már többször kátyúztak.

A nádasokat megadóztató Taktaharkány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Taktaköz mocsaras területén fekszik. A 3600 lakosú település önkormányzata a 2016. február 15-i ülésén döntött a nádadó bevezetéséről. A testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy „nem a helyi lakosok rovására történik az adó kivetése”. Azt a külterületen fekvő nádasokra vagy mocsárként nyilvántartott, legalább két hektár területű földekre vetették ki. Az adó sikerességével kapcsolatban Szemán Ákos (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta, hogy a 48 hektárnyi nádast telente learatták a tulajdonosok, ám gépeik az önkormányzati utakon közlekedtek, s igencsak megrongálták azokat. Ezért találták ki a nádadót, amely voltaképpen sikeres, hiszen több tízezer forint került így az önkormányzat kasszájába. Éppen ezért eszükben sincs megszüntetni azt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.