Meghalt a póniadó, éljen a mocsársarc!

A toronyadó bukni látszik, a traktoradó jól fizet. A meghökkentő helyiadó-sagának még koránt sincs vége.

Adós fizess – ettől a felszólítástól rettegünk a napi posta felbontása közben. Ezt a félelmet fokozzák az önkormányzatok, melyek kifejezetten találékonyak, ha helyi sarcok bevezetéséről van szó. A helyhatóságok 2015 eleje óta vethetnek ki közterhet szinte bármire, ami eszükbe jut. Bodonhely, Pilisjászfalu, Gamás és Látrány vezetői például úgy döntöttek, hogy toronyadót vezetnek be. Taktaharkányban a mocsaras területekre jellemző nádasok után kell fizetni, Magyarlakon pedig a traktorokat és pótkocsikat adóztatják meg. Az új közterhek egy részéből azonban egy fillér sem folyik be az önkormányzati kasszákba.

Pilisjászfalu önkormányzata tavaly vetette ki, s idén novemberben már vissza is vonta a magas építményekre vonatkozó toronyadót. Értelmetlen volt kivetni, hiszen a tervekkel ellentétben nem sikerült a mobilszolgáltatókat megregulázniuk, és a százmillió forintos remélt bevételből egy fillér sem folyt be a falu kasszájába. – Olvastuk, hogy máshol van toronyadó, és mivel nálunk három mobilszolgáltatónak is van átjátszója, gondoltuk, bevezetjük mi is. A harminc méternél magasabb tornyok megadóztatására vonatkozó rendeletet tavaly hoztuk. Méterenként egymillió forintot határoztunk meg, így mintegy 100 millió forintos bevételre számítottunk. Mégsem fizetett senki sem – summázza a rövid életű szabályozás tündöklését és bukását Bányai József (Fidesz–KDNP), az 1400 lakosú település polgármestere.

Pilisjászfaluval ellentétben korántsem tervezte jelentős összegre a toronyadóból származó bevételét a Somogy megyei Gamás önkormányzata, ám a „sűrű fillér” sem folyt be a falu kasszájába. A 20-30 méter közötti tornyokra évi 1 millió 250 ezer forintot állapított meg a testület, a nyolcvan méter fölötti épületek esetén pedig 2 millió 750 ezer forintra rúgott volna a befizetendő összeg. Persze senki sem akarta a faluban megépíteni az Eiffel-torony egynegyedére kicsinyített mását, így a közteher okafogyottá vált. Megkeresésünkre Gál Marianna jegyző annyit közölt, hogy az építményadó nem sikeres, ezért még novemberben újratárgyalják ezt a kérdést. Információink szerint Bodonhelyen és Látrányban sem eredményezett bevételt a magas építményekre kivetett helyi sarc.

Pilisjászfaluban több család is tart lovat. Az önkormányzat azt is kiszámolta, hogy egy állat hét tonna trágyát termel évente, azt pedig nem lehet tudni, hogy hová kerül ez a mennyiség – így a lovakra is évi 150 ezer forintos adót vetettek ki. Bevették a rendeletbe a pónilovakat is, nehogy valaki kibújót találjon a kötelezettség alól. Ebből az adónemből, az elhíresült „pónilóadóból” egymillió forint bevételre számítottak, ám mivel senki sem fizette be, sőt az érintettek az ombudsmanhoz fordultak, a novemberi testületi ülésen ezt is eltörölték.

Találni azonban sikeres kezdeményezéseket is. A Szentgotthárdtól öt kilométerre fekvő Magyarlak a traktorokat és a pótkocsikat adóztatja meg. Monek Gyulától, a 762 lelkes település független polgármesterétől megtudtuk: a hozzájuk tartozó önkormányzati utak és mellékutak állapota nagyon rossz, javításukra a falu szűkös költségvetéséből kell áldozni. Mivel nem a kerékpárosok és személyautók tehetnek az utak süllyedéséről, kerékvájatok kialakulásáról, hanem a nehéz járművek, a képviselő-testület döntése értelmében 3,5 tonnás súlykorlátozó táblákat helyeztettek ki.

A behajtási tilalom alól azok a traktorral, pótkocsis teherautóval közlekedő gazdák kapnak felmentést, akik behajtási engedélyt kérnek az önkormányzattól. Annak ára kilowattonként (1 kw = 1,34 lóerő) 300 forint, így ebben az évben már több százezer forint bevételük keletkezett. Monek Gyula hangsúlyozta: a rendelet alkotásakor arról is határoztak, hogy a befolyt pénzt kizárólag az utak állapotának javítására fordíthatják, így az idén már többször kátyúztak.

A nádasokat megadóztató Taktaharkány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Taktaköz mocsaras területén fekszik. A 3600 lakosú település önkormányzata a 2016. február 15-i ülésén döntött a nádadó bevezetéséről. A testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy „nem a helyi lakosok rovására történik az adó kivetése”. Azt a külterületen fekvő nádasokra vagy mocsárként nyilvántartott, legalább két hektár területű földekre vetették ki. Az adó sikerességével kapcsolatban Szemán Ákos (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta, hogy a 48 hektárnyi nádast telente learatták a tulajdonosok, ám gépeik az önkormányzati utakon közlekedtek, s igencsak megrongálták azokat. Ezért találták ki a nádadót, amely voltaképpen sikeres, hiszen több tízezer forint került így az önkormányzat kasszájába. Éppen ezért eszükben sincs megszüntetni azt.