Hozzáértők úgy vélik: az sem segíti a napenergia-üzletág bővülését, hogy bizonytalan a jogszabályi környezet, s a kormányzat időnként visszamenőleges hatályú törvényekkel gátolja az ágazat fejlődését.
Emellett a szakma továbbra is túlzott mértékűnek tarja a napcellákra kivetett termékdíjat. Ismeretes: a kormány tavaly a napelemekre kilogrammonként 114 forintos környezetvédelmi termékdíjat rótt ki, ami európai mércével mérve is nagyon magas összeg. Emellett a kevésbé veszélyes hulladéknak számító napcellákat terhelő adó kétszer akkora, mint például az erős szennyezőanyagokat tartalmazó akkumulátorok termékdíja.
Úgy tudjuk: az iparágban tevékenykedőknek továbbra sincs információjuk arról, mire költötte a kormány azt a csaknem kétmilliárd forintot, amit eddig termékdíjként beszedett a szektortól. A díj bevezetése óta eltelt csaknem két év alatt ugyanis nem sikerült megoldania a kormányzatnak még a sérült, illetve leszerelt napelemek újrahasznosítását sem – noha a sarc kirovásának az volt az egyik legfőbb indoka, hogy meg kell teremteni az újrahasznosítás anyagi hátterét.
A szélenergia-ipar fejlődését pedig már évek óta jogszabályokkal blokkolja a kormányzat. Utoljára tíz éve adtak ki engedélyt szélkerekek felállítására. Miközben szakértők szerint a jelenlegi mintegy 330 megawattról akár 2000 megawattra is lehetne növelni a hazai szélkerekek áramtermelő kapacitását anélkül, hogy veszélybe kerülne a villamosenergia-hálózat működése. Magyarországon jelenleg mindössze 37 szélfarm működik, összesen 172 toronnyal. A kormány pedig idén tovább szigorította a szélfarmokkal szembeni műszaki, illetve egyéb követelményeket. Így szinte lehetetlenné teszi a szélkerekek elterjedését.
A tervek szerint január 1-jétől hatályba lép a megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszere, az úgynevezett metár, aminek keretében évente lehet majd pályázni a támogatásra. 2017 és 2021 között a kötelező átvételi rendszerben (kát) minden évben legfeljebb 12 milliárd forint osztható ki az érintett áramtermelőknek úgy, hogy az adott évre jutó keret mindig csökken az előző évi kifizetésekkel. Ugyanilyen rendszer szerint ítélhető meg 10 milliárd forintnyi, prémium típusú támogatás pályázat nélkül, illetve 70 milliárd forint pályázattal. A kát keretében 2015-ben – az előző évhez képest egy százalékkal növekedve – összesen 79,94 milliárd forint volt a kifizetett összeg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!