A felnőtt- és a munkahelyi képzések finanszírozása korántsem mondható zökkenőmentesnek. Az elmúlt években többször írt a sajtó kétes továbbképző intézmények működéséről és elherdált, nyelvi oktatásra szánt uniós pénzekről. Ezért próbáltuk megtudni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy a magyar állam mennyit és mire költ ezen a területen.
A felnőttképzésekre is jellemző az utóbbi évek államszervezési koncepciója: a centralizáció és a gazdasági szempontok előtérbe helyezése – legalábbis jelszavakban a gazdaságfejlesztési szempontok alá rendelik a források szétosztását. 2012-ig a cégeknek sokkal nagyobb autonómiájuk volt abban, hogy a munkavállalóik továbbképzését finanszírozhassák, hiszen a szakképzési hozzájárulás 33 százalékát saját alkalmazottra fordíthatták, ez 2012 januárjában megszűnt. A Nemzetgazdasági Minisztérium válasza szerint a szabályozást azért törölték, mert a cégek „sokszor nem saját szakmai érdekeik szem előtt tartásával határozták meg, hogy munkavállalóikat milyen képzésben részesítik, így e pénzügyi források felhasználásánál a munkavállaló humánerőforrás- és szakképzésfejlesztési céljai nem érvényesülhettek, vagy nem az erre fordított pénz nagyságának megfelelően”. Válaszukban egy állami számvevőszéki jelentésre hivatkoznak, miszerint a 2010. évben folytatott ellenőrzések alapján
e körben a hozzájárulásra kötelezettek 54 százaléka számolt el nem a jogszabálynak megfelelő képzési költséget.
Az NGM szerint a rendszer túl bürokratikus volt, és egyébként is megnyíltak a Társadalmi megújulás operatív program (Támop) keretében rendelkezésre álló európai uniós források, így azok szolgálták, illetve váltották ki az előző rendszert.
Az ÁSZ-jelentés szerint a 2007 és 2010 közötti szakképzési hozzájárulásból a bevallási adatok alapján összesen 270 milliárd forint kötelezettség keletkezett. A költségelszámolás lehetőségének jogszabályi biztosításával a vizsgált időszak egyes éveiben a pénzügyi forrásnak több mint a fele nem került be az állami költségvetés rendszerébe. A fejlesztési támogatás nyújtására és a saját munkavállalók képzésére, valamint egyéb csökkentő tételként elszámolt összesen 88,4 milliárd forintról, továbbá a Munkaerőpiaci alapból támogatásokra fordított 49,9 milliárd forintnyi összegről, vagyis