Csúcsot döntött tavaly a kisvállalkozások részesedése a közbeszerzésekben

Rigó Csaba Balázs megjegyezte, hogy Magyarországon éves összehasonlításban 17,6 százalékkal több közbeszerzési eljárás zárult tavaly, összértékük viszont 9,3 százalékkal csökkent.

A tavalyi 10 361 eredményesen zárult közbeszerzés összértéke meghaladta a 3294 milliárd forintot, a hirdetmény nélküli tárgyalásos (hnt) és az egy ajánlatos közbeszerzések aránya tovább csökkent, a kis- és közepes vállalkozások részesedése csúcsot döntött – közölte a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke szerdán Budapesten.

Rigó Csaba Balázs a KH évindító sajtórendezvényén megjegyezte, hogy Magyarországon éves összehasonlításban 17,6 százalékkal több közbeszerzési eljárás zárult tavaly, összértékük viszont 9,3 százalékkal csökkent.

A hnt-eljárások aránya uniós eljárásrendben a tavaly előtti 9,7 százalékról 4,8 százalékra esett, összértékük 4,9 százalékról 1,6 százalékra csökkent. Az egy ajánlatos eljárások száma uniós eljárásrendben 26,4 százalékról 24,2 százalékra, összértéke 15,6 százalékról 12,8 százalékra mérséklődött. Nemzeti eljárásrendben az egy ajánlatos eljárások aránya 11,8 százalékról 11,1 százalékra, összértékük 13,8 százalékról 12,2 százalékra csökkent, a hnt-eljárások aránya és értéke egyaránt mindössze 1 körüli.

A tavalyi eljárások közül 5411 építési beruházásokhoz kötődött több mint 2 milliárd forint értékben, 3,8 százalékuk volt egy ajánlatos. Egy közbeszerzési eljáráson átlagosan 5,9 pályázó indult. A közbeszerzési eljárások 47,1 százalékában használtak föl valamilyen arányban uniós forrásokat.

A kis- és középvállalkozások 1911,5 milliárd forintot nyertek el a lezárult eljárásokon, vagyis a közbeszerzési összegek 58 százalékát.

A hnt- és egy ajánlatos eljárások visszaesése Rigó Csaba Balázs szerint az átláthatóság és a verseny erősödését jelzi, ezért illeszkedik a hatóság céljaival. Sürgette egyúttal a kisvállalkozások bürokratikus terheinek további mérséklését és az eddigieknél is több induló ösztönzését az eljárásokon. A KH vezetője a korrupciós kockázat csökkenéseként értékelte, hogy a közbeszerzési jogorvoslatok száma és értéke is visszaesett. 2018-ban 427 jogorvoslat indult, a bírságok összértéke meghaladta az 538 millió forintot. Az átláthatóság erősödését kiemelve megjegyezte, hogy ezen a téren Magyarország az Európai Bizottság egységes piaci eredménytáblája szerint is ez EU élmezőnyébe jutott.

Rigó Csaba Balázs a rendezvényen bejelentette, hogy a KH ingyenes közbeszerzési mobilalkalmazása hamarosan angolul is olvasható lesz.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési rendszernek jelentős gazdaságszervező eszközként a tiszta verseny mellett a magyar vállalkozások esélyeit is erősítenie kell. A gazdasági élet szereplőinek mindennapi visszajelzései kedvezőek, a tapasztalatokról a kamara folyamatosan egyeztet a KH-val, javaslatait pedig a döntéshozókhoz is eljuttatja – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Rigó Csaba Balázs elmondta, hogy a Magyarországról szóló országjelentésben téves adatok jelentek meg, ezért levélben kereste meg az Európai Bizottság főtitkárát.

Visszajelzés nem érkezett, ezért a KH vezetője hamarosan újabb leveleket küld, amíg nem jön „megnyugtató válasz”.