Elemzők: Nyolcéves rekord dőlt meg tavaly lakásépítésben

Nyolcéves rekord dőlt meg tavaly lakásépítésben, de még így sem érte el a lakásállomány megújításához szükséges mértéket. Az új lakások iránti kereslet továbbra is erős az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken tette közzé, hogy tavaly 17 681 új lakás épült, 3292-vel, 22,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 36 719 volt, 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjének elemzése szerint a 2018-as eredmény 8 éves rekordot jelent, legutóbb 2010-ben volt magasabb az átadott új lakások száma. A több éve tartó fejlődés a továbbra is erős keresletnek köszönhető. A szakember szerint tartósan erős az igény az új lakásokra, idén február közepéig az ingatlan.comon 55 százalékkal nőtt a kereslet az új építésű lakások és házak iránt az előző év azonos időszakához képest. Idén 20 ezernél is több új lakás átadása várható.

Az OTP Ingatlanpont is kiemelte, hogy tavaly nyolcéves rekord dőlt meg a lakásépítésben, a tavaly kiadott új építési engedélyek száma azonban visszaesett a lakásáfa szabályozása körüli bizonytalanságok miatt. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a tavaly november előtt építési engedélyt kapott projektek beruházói egyértelműen előnyös helyzetben vannak, hiszen várhatóan olcsóbban és kapkodás nélkül építkezhetnek. Emellett, mivel az ilyen lakások száma véges lesz a piacon, továbbra is élénkebb érdeklődés várható irántuk a 27 százalékos áfatartalommal kínált ingatlanokhoz képest.

A kereslet intenzitását mutatja, hogy az idén a fővárosban átadni tervezett 13,4 ezer társasházi lakásból a januári állapot szerint közel tízezer már tulajdonosra talált, s a jövőre megépülő ingatlanok fele ugyancsak elkelt már. Kérdés azonban, hogy a 27 százalékos áfatartalom mellett mennyire esik majd vissza a piac. Valkó Dávid szerint szinte biztos, hogy szűkülő kínálattal és kereslettel kell majd számolni, ám ennek pontos mértéke még nem látható.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) közleményében kiemeli, hogy bár 2018-ban 17 681 új lakás épült, 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban, még így sem érte el a lakásállomány megújításához szükséges évi 40 ezer építés felét sem.

A TLE szerint szükséges volna a támogatások potenciális kedvezményezettjei számára egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az érdekeltek az összes információt megtalálják. Úgy vélik, erősítené a kiszámíthatóságot, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum, aminek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat, a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét, és szükségesnek tartják egy kormányzati lakásügyi felelős, egy kormánybiztos kijelölését is. A bérlakásrendszer az egyesület szerint a demográfiát támogató eszköz lehetne.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejti: az elmúlt három évben (a lakásáfa csökkentése és a csok kiterjesztésének bejelentése óta eltelt időszakban) több mint megháromszorozódott a lakásépítési engedélyek száma, míg a lakásátadásoké kétszeresére nőtt. A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek megtorpanásában, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek.

Az idén és jövőre várható lakásátadási hullám mellett az irodaépítések, ingatlanfejlesztői piac, ipari és logisztikai beruházások, tisztán állami és uniós támogatású projektek folytatódásával a GDP növekedése idén elérheti a 4,2 százalékot, jövőre azonban az átadási hullám tetőzésével 3,5 százalékra mérséklődhet.

A társasházépítések és ingatlanfejlesztések döntő része Budapesten zajlik, a lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatja a 10 ezret, országosan pedig a 25 ezret. A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő- és kapacitáshiány. Egyes tervezett társasház beruházásokat már visszavontak, így feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedély kiadására sor került. A lakásépítések várható visszaesését azonban ellensúlyozhatják a nagy állami projektek – állapítja meg az elemző.

Suppan Gergely szerint a lakásépítések még messze elmaradnak a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. Tavaly közel 17,7 ezer lakás épült, ami 1000 lakosra 1,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. Mindezek alapján látható, hogy a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt, még a válság utáni visszaesést sem pótolta – mutat rá az elemző.

Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia vezérigazgatója kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy sem az újlakáspiacon, sem a teljes fővárosi lakóingatlanpiacon nincsenek jelen olyan faktorok, amelyek alapján arra lehetne számítani, hogy az árak beláthatón időn belül, érdemben csökkennének. Az új lakások esetében ráadásul számolni kell a kivitelezési költségek további növekedésével és a 2020-tól 27 százalékra visszaemelkedő áfa hatásával is.