Elemzők: Nyolcéves rekord dőlt meg tavaly lakásépítésben

Nyolcéves rekord dőlt meg tavaly lakásépítésben, de még így sem érte el a lakásállomány megújításához szükséges mértéket. Az új lakások iránti kereslet továbbra is erős az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint.

A TLE szerint szükséges volna a támogatások potenciális kedvezményezettjei számára egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az érdekeltek az összes információt megtalálják. Úgy vélik, erősítené a kiszámíthatóságot, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum, aminek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat, a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét, és szükségesnek tartják egy kormányzati lakásügyi felelős, egy kormánybiztos kijelölését is. A bérlakásrendszer az egyesület szerint a demográfiát támogató eszköz lehetne.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejti: az elmúlt három évben (a lakásáfa csökkentése és a csok kiterjesztésének bejelentése óta eltelt időszakban) több mint megháromszorozódott a lakásépítési engedélyek száma, míg a lakásátadásoké kétszeresére nőtt. A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek megtorpanásában, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek.

Az idén és jövőre várható lakásátadási hullám mellett az irodaépítések, ingatlanfejlesztői piac, ipari és logisztikai beruházások, tisztán állami és uniós támogatású projektek folytatódásával a GDP növekedése idén elérheti a 4,2 százalékot, jövőre azonban az átadási hullám tetőzésével 3,5 százalékra mérséklődhet.

A társasházépítések és ingatlanfejlesztések döntő része Budapesten zajlik, a lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatja a 10 ezret, országosan pedig a 25 ezret. A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő- és kapacitáshiány. Egyes tervezett társasház beruházásokat már visszavontak, így feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedély kiadására sor került. A lakásépítések várható visszaesését azonban ellensúlyozhatják a nagy állami projektek – állapítja meg az elemző.

Suppan Gergely szerint a lakásépítések még messze elmaradnak a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. Tavaly közel 17,7 ezer lakás épült, ami 1000 lakosra 1,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. Mindezek alapján látható, hogy a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt, még a válság utáni visszaesést sem pótolta – mutat rá az elemző.

Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia vezérigazgatója kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy sem az újlakáspiacon, sem a teljes fővárosi lakóingatlanpiacon nincsenek jelen olyan faktorok, amelyek alapján arra lehetne számítani, hogy az árak beláthatón időn belül, érdemben csökkennének. Az új lakások esetében ráadásul számolni kell a kivitelezési költségek további növekedésével és a 2020-tól 27 százalékra visszaemelkedő áfa hatásával is.